„Robert De Niro” változatai közötti eltérés

[[1973]]-ban Bruce Pearson, egy haldokló baseballjátékos szerepét játszotta a ''[[Bang the Drum Slowly]]'' című produkcióban, amiért megkapta a ''New York-i Filmkritikusok Szövetségének'' díját. Az ''[[Aljas utcák]]''ban Johnny Boy, az állandóan vigyorgó huligán alakítására figyelt fel csak igazán a közönség, egyébiránt ez volt a színész és [[Martin Scorsese]] első közös munkája. Következő darabja [[A Keresztapa]] második epizódja volt. [[Francis Ford Coppola]], az akkor 31 éves színésszel dolgozott, De Niro ír akcentussal beszélt, ehhez képest a dél-olaszországi dialektust néhány óra leforgása alatt magáévá tette, és a kiálló állkapcsú maffiafőnök megformálásával nemcsak a közönség és a kritika elismerését vívta ki, hanem az első [[Oscar-díj|Oscar]] szobrocskáját is megszerezte. Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy ő és [[Marlon Brando]] ugyanazon karakter eljátszásáért kaptak [[Oscar-díj]]at, és ez mind a mai napig egyedülálló az akadémiai díj történetében. A kicsit pózoló, zseléhajú digó sztereotípiája későbbi pályája során elválaszthatatlanul összeforrt személyiségével. Scorsese ''[[Taxisofőr]]'' című filmjében (1976) Travis Bickle-t alakította. A magányos, vietnamivietnámi veterán [[New York]]-i taxis világot megváltani akaró véres hadüzenete hatására egy férfi merényletet követett el [[Ronald Reagan]] akkori elnök ellen, a film vélt mondanivalója okán. Az alkotás az [[1976]]-os [[Cannes-i fesztivál|Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál]]on elnyerte a legjobb filmnek járó [[Arany Pálma]] díjat. [[1976]]-ban [[Gérard Depardieu]] és [[Donald Sutherland]] oldalán szerepelt, [[Bernardo Bertolucci]] nagyszabású filmeposzában, a ''[[Huszadik század (film)|Huszadik században]]'' és ugyanebben az évben, mint Monroe Stahr játszott ''[[Az utolsó filmcézár]]'' című filmben. Majd rá egy évre ismét Scorsese-vel dolgozott együtt a ''[[New York, New York (film)|New York, New York]]'' című filmmusical kapcsán. [[1978]]-ban főszerepet kapott [[Michael Cimino]] azóta legendássá vált filmjében, ''[[A szarvasvadász]]''ban. Az alkotás a [[vietnamivietnámi háború]] borzalmait hivatott bemutatni és tette ezt olyan hitelesen, hogy a következő évben öt kategóriában, köztük a legjobb film szekcióban kapott [[Oscar-díj]]at. Ekkor De Niro-t is nominálta az Akadémia, immár harmadszor, de végül nem ő kapta.