„Kübekháza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav
A település nevének és kialakuláának történetét a település honlapján található információk alapján kiegészítettem
24. sor:
 
== Története ==
A mai Kübekháza területén a középkorban négy helység állott: Baromlak, Béb, Buzsák és Százegyház. Baromlak már a 13. században végképp elenyészett; Béb, a későbbi Kisbéb is eltűnt; Buzsák emlékét dűlő neve tartotta fönn. [[1844]]-ben az osztrák császári kincstár a Dél-Alföldön ítélte legjobbnak a dohánytermesztés feltételeit, azonban a dohánytermesztő kertésztelepek munkaerő-ellátottságához jelentős betelepítés szükségeltett. A telepítési gondolat elindítója Karl Friedrich Freiherr Kübeck von Kübau (1780-1855) volt, akiről a település később a nevét is kapta. 1843-ban a törvényi feltételek megteremtése után nagy tömegben magyar dohánykertészeket telepítettek a térségbe. Ez az oka a település sakktábla szerkezetének. A Kübeck tervét szolgaian végrehajtó Báró Ambrózy Lajos (1803-1890) temesi császári-királyi kamarai jószágigazgató 1843. december 31-én azt jelentette Kübecknek: "a szőregi uradalomban letelepített 200 házból álló nagy telepen, melyet határtalan nagyrabecsülésem és alázatos tiszteletem kinyilvánításaként bátorkodtam Kübekházának elnevezni, és amely kétségkívül a legszebb lesz valamennyi telep közül, a 200 kertész közül mintegy hatvannak nem volt szüksége előlegre." <ref>http://www.kubekhaza.hu/index.php?page=mult_kezdet</ref>
[[1844]]-ben magyar dohánykertészeket telepítettek. Ez az oka a település sakktábla szerkezetének. Eredetileg [[Torontál vármegye]] [[Törökkanizsai járás]]ában volt, [[1920]] után [[Csanád vármegye|Csanád megyéhez]] került, a [[Torontáli járás]]ba tartozott. Az [[1950-es megyerendezés]]sel Csanád megye megszűnésekor Csongrád megyéhez csatolták.<br>Az 1850-es évektől egyre több elszegényedett kertész hagyta el a falut. A helyükre bánáti sváb családok érkeztek. Az 1940-es évekre az 540 családból már 110 német volt. Ezek jelentős része már a szovjet hadsereg bevonulása előtt elhagyta a falut (a katonaköteles korú németek többsége az SS-ben volt önkéntes, így féltek a megtorlástól). Másokat a háború után kitelepítettek.
 
[[1844]]-benKübekháza magyar dohánykertészeket telepítettek. Ez az oka a település sakktábla szerkezetének. Eredetilegeredetileg [[Torontál vármegye]] [[Törökkanizsai járás]]ában volt, [[1920]] után [[Csanád vármegye|Csanád megyéhez]] került, a [[Torontáli járás]]ba tartozott. Az [[1950-es megyerendezés]]sel Csanád megye megszűnésekor Csongrád megyéhez csatolták.<br>Az 1850-es évektől egyre több elszegényedett kertész hagyta el a falut. A helyükre bánáti sváb családok érkeztek. Az 1940-es évekre az 540 családból már 110 német volt. Ezek jelentős része már a szovjet hadsereg bevonulása előtt elhagyta a falut (a katonaköteles korú németek többsége az SS-ben volt önkéntes, így féltek a megtorlástól). Másokat a háború után kitelepítettek.
 
=== Népcsoportok ===