„Vicksburgi hadjárat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ellnére javítva ellenére
jav
21. sor:
A '''vicksburgi hadjárat''' az [[amerikai polgárháború]] egyik jelentős, több különálló műveletet és ütközetet magában foglaló hadjárata volt az [[amerikai polgárháború]] nyugati hadszínterén. Fontosságát az adja, hogy a támadó [[Unió (amerikai polgárháború)|uniós]] erők célja [[Mississippi (állam)|Mississippi állambeli]] [[Vicksburg (Mississippi)|Vicksburg]] városának erődje volt, mely 1862 végén a két utolsó nagyobb erősség egyike volt a [[Mississippi (folyó)|Mississippi-folyam]] partján a [[Amerikai Konföderációs Államok|Konföderáció]] birtokában. [[Ulysses S. Grant]] vezérőrnagy támadásának célja a folyam feletti teljes ellenőrzés megszerzése volt, melyet a másik erősség [[Port Hudson ostroma|Port Hudson]] ellen [[New Orleans (település)|New Orleans]]ból indított támadással egészült ki. [[John C. Pemberton]] altábornagy, a várost védő déli csapatok parancsnoka a Konföderáció Mississippin túli hadszínterével megmaradt egyetlen összeköttetési pontját védelmezte.
 
A Vicksburg elfoglalásáért indított szárazföldi és folyami műveletek csapatmozgások, elhibázott kezdeményezések és tizenegy különböző ütközet sora három különálló szakaszra osztható. Az 1862. december 26-tól 1863 januárjáig tartó első szakaszban Grant a hadsereg felével a [[Mississippi Central vasút]]vonal mentén támadt, míg Sherman a másik felével a [[Yazoo (folyó|Yazoo-folyó]] mentén haladt előre. Mindkét műveletetművelet kudarcba fúlt és meg kellett várni a tél végét. A második fázist intenzív mérnöki és folyószabályozási munkálatok jellemezték. Grant a korábban megkezdett munkát 1863 januárjában újította fel. Márciusig öt különböző csatornaásási és folyóelterelési projekttel próbálták elérni, hogy a flottilla elkerülhesse Vicksburg ágyúit, de egyik sem hozott eredményt. 1863 áprilisában Grant szállítóhajói és ágyúnaszádjai éjszaka elhajóztak az erőd mellett és a Mississippi jobb partján, Louisianában egyesültek a szárazföldön dél felé menetelő hadsereg maradék részével. Április 29-én és megkezdték az átkelést a bal partra [[Bruinsburg (Mississippi)|Bruinsburgnél]] és ezzel harminc kilométerre Vicksburgtől délre alakítottak ki bázist. Az átkelés előtt gondosan kimunkált megtévesztő és erődemonstráló műveletek sora kendőzte el a valódi szándékot, így az átkelés harc nélkül sikeresen folyt le. Az elkövetkező két hétben Grant Mississippi állam belső része felé haladt és öt ütközet megvívása után elfoglalta a fővárost, [[Jackson (Mississippi)|Jacksont]]. Ezután a vasútvonal mentén nyugatra fordulva ostrom alá vette Vicksburgöt.
 
Pemberton hadserege július 4-én, egy nappal azután, hogy az [[Észak-Virginiai hadsereg]] elkezdte visszavonulását a [[Gettysburgi csata]]térről, szabad eltávozás fejében letette a fegyvert. Július 9-én [[Nathaniel P. Banks]] vezérőrnagy előtt letette a fegyvert [[Port Hudson ostroma|Port Hudson]] helyőrsége is. [[Texas]] és [[Arkansas]] ezután lényegében el lett vágva a Konföderáció többi részétől, a Mississippi pedig megnyílt az uniós hajóforgalom előtt. A Mississippi megnyitásával újra lehetségessé vált a középnyugat áruinak elérni a [[Mexikói-öböl|Mexikói-öblöt]], a hadsereg pedig utánpótlási vonalat tudott üzemeltetni a folyón közlekedő gőzhajókkal.