„Sárközy István (alispán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
 
==Élete==
[[Fájl:Kazinczy Sárközyhez1805-10-01.png|350px|bélyegkép|Részlet [[Kazinczy Ferenc]] megbecsülést tükröző leveléből (in: Váczy János: K. F. levelezése. Bp, 1892. 3. kötet. 443. old.)]]
 
Sárközy Antal birtokos és Szánthó Ágnes fia. Iskoláit [[Aba (Magyarország)|Abán]] (1765), [[Pozsony]]ban (1769), [[Sopron]]ban (1771) és [[Debrecen]]ben (1775) végezte, majd patvarista lett, mígnem 1781. február 15-én a 33. gyalogezredbe lépett hadapródnak. Csakhamar elérte a hadapród-őrmesterséget. A katonaságtól hamarosan megvált és [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferenc]] gróf pécsi kerületi biztos 1785. november 23-án Somogyban aljegyzővé tette; volt megyei ellenőr (1786. december 2.), élelmezési biztos (1788. [[Nagykanizsa|Nagykanizsán]], a török háború alatt), főadószedő (1788. október 2-től hat évig, majd 1807. november 1-től 1815-ig újból), közben táblabíró (1790. február 25-től, ugyanebben az évben a szent koronát kisérő vármegyei banderiumnak is tagja volt), majd főszolgabíró (1794. augusztus 15-től 1801. január 17-ig). Többször jelölték az alispánságra is, de azt csak 1824-ben nyerhette el és 1836. november 24-ig volt [[Somogy vármegye]] másodalispánja. Érdemei elismeréseül 1837. április 6-án a «consiliarius» címet kapta (saját följegyzése szerint: «ingyen!»). 1787. augusztus 17-én [[Egyházasrádóc]]on megnősült. 1793-tól haláláig a belső-somogyi református egyházmegye gondnoka volt. Már az 1791. évi budai zsinaton felvetette egy Somogyban felállítandó református gimnázium eszméjét és erre a célra [[Nagybajom]]ban ingyen telket ajánlott fel, de ezen szándékát [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetich György]] gróf ajánlata felülmúlta, aki kijelentette, hogy hajlandó a reformátusoknak [[Csurgó]]n saját költségén egy gimnáziumot felállítani. Korának minden nevesebb férfiával összeköttetésben állott; barátságban élt rokonával [[Pálóczi Horváth Ádám]]mal, a költővel, aki 1797-től 1812-ig szintén Nagybajomban lakott; a [[Nikla|Niklán]] lakó [[Berzsenyi Dániel]]lel szintén jó viszonyban volt. Magához vette [[Csokonai Vitéz Mihály]]t és nemcsak a legszívesebben látta családja körében (1798 június végétől 1799 május végeig volt Nagybajomban), hanem még a csurgói gimnáziumban preceptori álláshoz is juttatta, sőt, Somogyból távoztával is fentartotta vele a jó viszonyt. Azonban leginkább [[Kazinczy Ferenc]] tüntette ki barátságával, akinek a [[Dunántúl]] legbuzgóbb híve volt.