„Magos Dezső” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a +{{Nemzetközi katalógusok}}
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Az Európai Unió helyesírása, kézi javítás
23. sor:
[[Balassagyarmat]]on született 1884. március 1-én Munk Adolf és Straszberger (Stresser?) Rézi gyermekeként.
 
Építész, tervező-kivitelező. 1913-ban szerzett építészmesteri képesítést. Főbb munkái közé tartozik a városi strand, az Ipolymenti Országzászló, ő tervezte a Szaléziszalézi Rendrend első magyarországi templomát. Nevéhez fűződik a Városháza, a kórház több pavilonjának bővítése, a Nőinői ideg-elmeosztály építése, a Kaszinó, a Rendőrség, a Csendőrség székházai, a pénzügyi palota, a római katolikus plébánia, a vágóhíd, a „repülő-híd” építése. 1930-ban lett az országos mérnöki kamara tagja.
 
Magos Dezső a két világháború közötti időszakban számos magyar honvédségi objektumot épített a legfelsőbb hadvezetés megelégedésére. Például a rétsági és a pétervásárai laktanyát, a kárpátaljai védvonal Kőrösmező és környéki hadi erődítményeit. Munkásai iránti szociális érzékenysége, bőkezű anyagi támogatásai miatt városszerte köztiszteletben állt. Számos fiatal értelmiségit - pl. Réti Zoltánt, a későbbi festőművészt, karnagyot - fölkarolt és foglalkoztatott vállalkozásaiban.
42. sor:
*'''Munk-ház:''' 1910 körül építette családjának ezt a házat, homlokzatán mesterségének címere látható. Jelenleg is magánház.
*'''Balassagyarmati Városháza:''' A volt Magyar Király szállót 1914-ben alakították át [[Wälder Gyula]] tervei alapján. Több fellelhető forrás Wälder Gyulát jelöli meg a Városháza tervezőjének, ami olyan értelemben igaz, hogy a városatyák elfogadták impozáns tervét, de végül a költségek harmadolása miatt a szálló áttervezése és a tényleges megvalósítás végül Munk Dezső munkájának eredménye volt, ahogy számos más épület tervezése, kivitelezése is a városban.<ref>[http://www.agt.bme.hu/balassi/Bgy_muzeumi_tervpalyazat.html http://www.agt.bme.hu/balassi/Bgy_muzeumi_tervpalyazat.html]</ref>
*'''Államrendőrségi és Csendőrségi Palota:''' 1928-ban építették a Scitovszky (ma Bajcsy-Zsilinszky utca) és a gr. Tisza István (ma Ady Endre) utca sarkán. Évtizedekig a Rendőrség, majd a Határőrség épülete volt. Magyarország Európaieurópai Uniósuniós csatlakozásacsatlakozását és a Schengenischengeni Szerződésszerződés hatályba lépését követően Balassagyarmaton a határátkelőhely megszűnt, így az épület jelenleg üresen áll.
* '''Bosco Szt. János Szalézi Intézet - Szalézi Templom:''' Jeszenszky Kálmán esperesplébános a város hitéletének fellendítését valamely szerzetesrend letelepítésében látta. Választása a Szalézi Társaságra esett. Az I. világháború után az 1924-ben üressé vált csendőrlaktanyában 30 hadiárvát helyezett el és megalapította a Szent Imre Fiúárvaházat. Utóda, Kray Pál hívására 1934. augusztus 20-án megérkeztek az első szalézi atyák. Dr. Trikál József pápai prelátus adománya tette lehetővé a csendőrlaktanya átalakítását középiskolai internátussá. Magos Dezső építészmérnök tervezte és Trikál József 1935-ben áldotta meg a szaléziak első magyarországi Don Bosco templomát. A rendszerváltást követően 1992-ben történt meg a ház újraalapítása.<ref>[http://www.szalezi-irinyi.hu/sz+/tartomanyi%2520kiadvany.htm http://www.szalezi-irinyi.hu/sz+/tartomanyi%20kiadvany.htm]</ref>
* '''Balassagyarmati strandfürdő:''' A város nyugati szélén, a vágóhíddal szemben létesült 1934-35-ben az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd műépítész tervei alapján. A kivitelező Magos Dezső volt. Egykor országos versenyeket is rendeztek itt. A hajdani öltözők és egyéb építmények deszkáit a második világháború után a lakosság széthordta és eltüzelte. Helyükön ma egyszerűbb kabinsor áll. A strandfürdő néhány évtizedes szünet után, felújítást követően néhány éve ismét működik.