„Sárközi György (költő)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
|nemzetiség=magyar
|szülei=Sárközi Vilmos, Kovács Zsófia
|feleség= [[Sárközi Márta|Molnár Márta]]
|férj=
|gyerekek= [[Sárközi Mátyás]]
|írói álnév=
|műfaj=regény, vers, dráma, elbeszélés
{{egyért2|a költőről|Sárközy György (egyértelműsítő lap)}}
 
[[Fájl:Sárközi György Bp07 Erzsébetkrt7.jpg|bélyegkép|<center>[[Emléktáblák Budapest VII. kerületében|Emléktáblája Budapesten]] VII. ker., Erzsébet körút 7.]]
(VII. ker., Erzsébet körút 7)
]]
 
'''Sárközi György''' ([[Budapest]], [[Budapest VI. kerülete|Terézváros]], [[1899]]. [[január 22.]] – [[Balf]], [[1945]]. [[március 8.]])<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69ZQ-38?i=38&wc=92Q1-4WT%3A40678301%2C43353801%2C1077266701%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 163/1949. folyószáma alatt.]</ref><ref>Az elhalálozás dátuma, 1945. május 15. bíróilag lett megállapítva (a budapesti I-III. ker. járásbíróság P. k. III. 59353/1948/4. sz. végzése).</ref> magyar [[költő]], próza[[író]], folyóirat-szerkesztő, műfordító, magántisztviselő.
== Élete ==
 
Sárközi Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalnok és a sümegi születésű Kovács Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.<ref>Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.</ref><ref>HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406</ref> Iskoláit a [[Piarista Gimnázium (Vác)|váci piarista gimnázium]]ban (I-II. osztály, 1909/1910–1910/1911)<ref>A kegyes-tanítórendiek váczi főgimnáziumának értesítője, 1909/1910, 1910/1911.</ref> és [[Budapest]]enBudapesten, a [[Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)|Berzsenyi Dániel Gimnázium]]ban végezte. [[1917]]-ben fedezte fel [[Osvát Ernő]]. [[1918]]-ban fél évig volt hallgatója a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|főváros jogi karának]]. [[1919]]-ben lektorként került az [[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.|Athenaeum KönyvkiadóKönyvkiadóhoz]]hoz, ahol [[1938]]-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttértkitért a római katolikus vallásra.<ref>A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.</ref> Első kötete [[1926]]-ban jelent meg ''Angyalok harca'' címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak [[Szabó Lőrinc]] és [[Németh László (író)|Németh László]], akiknek intellektuális izgalma meg is zavarjazavarta harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: ''Váltott lélekkel''. [[1927]]-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. [[1935]]–1938 között a [[Válasz]] című folyóirat szerkesztője volt. [[1936]]-ban megindította a ''[[Magyarország]] felfedezése'' című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebbenabban az évben feleségül vette [[Sárközi Márta|Molnár Mártát]], [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]] lányát. [[1937]]-ben a [[Márciusi Front]] egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi [[Városmajor utcaiutca]]i lakásán fogalmazták meg.<ref>[http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02180a/illyes02185a/illyes02185a.html Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.]</ref> 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.<ref>[http://mek.niif.hu/02000/02043/html/420.html A Márciusi Front tíz esztendje]</ref> [[1938]]-ban a Frontnak a [[Válasz]]ban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. [[1939]]-ben egy ideig a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népe]] munkájában vett részt. [[1944]]-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben [[munkaszolgálat]]ra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg, [[Balf]]on.
 
Fia, [[Sárközi Mátyás]] (1937–) író, szerkesztő, a [[BBC]] Televízió munkatársa.
52 718

szerkesztés