„Üzbegisztán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Történelem: link, átfogalmaz |
|||
46. sor:
== Történelem ==
[[Fájl:Kaunakes Bactria Louvre AO31917.jpg|thumb|180px|left|Bálványszobor a [[baktria]]i civilizáció idejéből, [[i. e. 2. évezred]]]]
Üzbegisztán [[Közép-Ázsia]] legnépesebb országa, fővárosa, Taskent a térség legnagyobb városa, infrastrukturális központja. Üzbegisztán rendelkezik Közép-Ázsia legtöbb történelmi örökségével, területén található Szamarkand és Bukhara, a régi Turkesztán legjelentősebb kultúrközpontjai. Itt volt az egykori [[Szogdia]], és ezen a területen haladt végig a [[selyemút]] is.▼
▲Üzbegisztán [[Közép-Ázsia]] legnépesebb országa, fővárosa, [[Taskent]] a térség legnagyobb városa, infrastrukturális központja. Üzbegisztán rendelkezik Közép-Ázsia legtöbb történelmi örökségével, területén található [[Szamarkand]] és [[Bukhara]], a régi [[Turkesztán]] legjelentősebb kultúrközpontjai. Itt volt az egykori [[Szogdia]], és ezen a területen haladt végig a [[selyemút]] is.
Kezdetben iráni nyelvű népek az iszlamizáció kezdetéig éltek itt. A 10. században érkeztek a területre török nyelvű népek, akik megalapították a Karahanida államot. A Karahanida állam [[Mongolok|mongol]] uralom alá került, majd 1370-ben Szamarkand központtal [[Timur Lenk]] alapította meg birodalmát. A timuridák uralma a [[15. század]] végéig tartott. 1500-ban [[Sejbán]] vezetésével kipcsak-törökök törtek be északról, az Arany Horda területéről, és elfoglalták Szamarkandot. Ez a kipcsak nép üzbégnek (özbegnek) hívta magát, az [[Arany Horda]] 1313-1341 között uralkodó kánjának neve után, akit Üzbeknek hívtak. Az üzbég etnonim tehát csak ekkor, a 16. századtól jelent meg Közép-Ázsiában. Sejbán megalapította a Bukharai Kánságot. A Bukharai Kánságból szakadt ki 1709-ben a [[Kokandi Kánság]].▼
▲Kezdetben [[iráni
1598-ban részben jött létre a [[Hívai Kánság]], amely 1873-ig független volt, 1873 után pedig orosz protektorátus alá került. Oroszország 1868-ban foglalta el a Kokandi Kánságot és helyezte saját protektorátusa alá a [[Bukharai Kánság]]ot.▼
▲1598-ban részben jött létre a [[Hívai Kánság]], amely 1873-ig független volt, 1873 után pedig orosz protektorátus alá került. [[Oroszország]] 1868-ban foglalta el a Kokandi Kánságot és helyezte saját protektorátusa alá a [[Bukharai Kánság]]ot.
1917-ben az egykori Kokandi Kánság területe Oroszország része lett, mint a Taskent fővárosú Turkesztáni Autonómia része. Ekkor Híva és Bukhara formálisan függetlenné váltak. A fehérek és vörösök közötti polgárháború Hívára és Bukharára is kiterjedt. 1919-re a vörösök elfoglalták Kokandot, Hívát és Bukhara nagy részét is, bár az ún. baszmakok (antibolsevisták) ellenállása egészen 1922-ig (egyes helyeken 1938-ig) tartott. 1920-ban a vörösök megalapították a Horezmi (volt Híva) és Bukharai Népi Szovjet Köztársaságokat (míg Kokand az újonnan megalakuló Kirgiz Autonóm Tartomány része lett). Bukhara része volt ekkor a mai Tádzsikisztán is, amely 1924-ben autonómiát kapott Bukharán belül. [[Horezm (terület)|Horezm]] és Bukhara Népi Szovjet Köztársaságok 1923-ban csatlakoztak a Szovjetunióhoz, mint köztársaság.▼
▲1917-ben az egykori Kokandi Kánság területe Oroszország része lett, mint a Taskent fővárosú Turkesztáni Autonómia része. Ekkor Híva és Bukhara formálisan függetlenné váltak. A fehérek és vörösök közötti polgárháború Hívára és Bukharára is kiterjedt. 1919-re a vörösök elfoglalták Kokandot, Hívát és Bukhara nagy részét is, bár az ún. baszmakok (antibolsevisták) ellenállása egészen 1922-ig (egyes helyeken 1938-ig) tartott. 1920-ban a vörösök megalapították a Horezmi (volt Híva) és Bukharai Népi Szovjet Köztársaságokat (míg Kokand az újonnan megalakuló Kirgiz Autonóm Tartomány része lett). Bukhara része volt ekkor a mai [[Tádzsikisztán]] is, amely 1924-ben autonómiát kapott Bukharán belül. [[Horezm (terület)|Horezm]] és Bukhara Népi Szovjet Köztársaságok 1923-ban csatlakoztak a
Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alapították meg, alapja a Bukharai Szovjet Szocialista Köztársaság (Tádzsikisztánnal együtt), ehhez csatolták a Horezmi Szovjet Szocialista Köztársaság egy részét (a másik része a szintén ekkor kialakítandó Türkmenisztánhoz került) és a Fergana völgyet. Üzbegisztán első fővárosa Szamarkand volt, a fővárost csak 1930-ban helyezték át Taskentba. A Tádzsik Autonómia 1929-ig volt Üzbegisztán része, 1929-ben ebből alakították ki a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságot, mint a Szovjetunió egyik önálló tagköztársaságát. A Karakalpak Autonómia 1936-ig Kazahsztánhoz tartozott, a területet ekkor kapta meg Üzbegisztán. Így tehát Üzbegisztán mai határai 1936-ra alakultak ki.▼
▲Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alapították meg, alapja a Bukharai Szovjet Szocialista Köztársaság (Tádzsikisztánnal együtt), ehhez csatolták a Horezmi Szovjet Szocialista Köztársaság egy részét (a másik része a szintén ekkor kialakítandó
A sztálini évtizedek alatt kezdődött meg Üzbegisztánban az iparosítás, a nehézipar kiépítése. Ekkor veszi kezdetét az ipari mértékű gyapottermesztés. Az iskolahálózat kiépítésével felszámolták a korábban jellemző analfabetizmust. 1944-ben Üzbegisztánba telepítettek néhányat a deportált népcsoportok közül (csecseneket, meszheti törököket), ami később etnikai konfliktusok kirobbanásává vált.▼
▲A
1966-ban földrengés pusztította el Üzbegisztán fővárosát, Taskentet. Ezt követően Taskentet szinte teljesen újjáépítették, afféle szovjet mintavárost teremtettek belőle.
Üzbegisztánhoz kapcsolódik a kései Szovjetunió legelső nagyobb válsága, az „üzbég maffia ügye” (1983-tól), ami először tette nyíltan és beismerten is világossá a Szovjetunió lakosai számára a Kommunista Párt korruptságát. 1989-ben a Fergana-völgyben súlyos etnikai konfliktusok zajlottak az üzbégek és az oda telepített meszheti törökök között.
1989 óta a Szovjetunió Kommunista Pártjából érkezett [[Islom Karimov]]
Üzbegisztán világi állam, hivatalosan többpárti demokrácia, azonban az ellenzéki véleményeket megfogalmazókat (különösen az iszlám és a liberális ellenzéket) üldözik. Üzbegisztán hintapolitikát folytatva hol a Nyugat, hol Oroszország szövetségeseként jelenik meg a világpolitikában. Az ország 2001-ben átadott néhány volt szovjet bázist az amerikaiaknak afganisztáni hadműveleteikhez.
| |||