„Önmegtagadás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
7. sor:
Jézus követése önmegtagadással jár: az önző kívánságok elhagyásával és Isten akaratának cselekedetével. A Jézust követő ember elveti önző vágyait és a nagyra törést és ha kell, két kézzel adja oda mindenét önként. A saját kívánságainak kielégítése helyett Isten országát építi és életét az emberek szolgálatára és megmentésére teszi fel. Jézust azt várja a követőitől, hogy váljanak teljesen szabaddá emberi egójuktól, hasonlóan ahhoz az emberhez, aki kész meghalni, mert már minden világi dologtól elszakadt. <ref>Biblia kommentár - Márk 8. rész, Magyar Bibliatársulat,1996</ref> A hívőnek magába kell fogadnia Jézus Krisztust, vele együtt át kell élnie a lemondást, részt kell vállalnia az ő munkájában, hogy [[Pál apostol]]lal együtt elmondhassa:
: ''„Élek pedig többé nem én, hanem Krisztus él énbennem”''.<ref>Gal. 2, 20</ref>
Az [[Őskeresztények|első keresztények]] egész élete az önmegtagadás volt. Önként lemondtak a vagyonukról, a házaséletről, a kívánságaikról. Életüket az egyszerűség, a lemondás, az áhítat, a rendszeres böjt és imádkozások és Jézus messianitása és halálának megváltásként való hirdetése jellemezte.
{{lásd|szolgálat (vallás)|egyszerűség (vallás)|istentisztelet}}
| |||