„Úrvacsora” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
16. sor:
[[Kálvin János]] szerint az úrvacsorában csak kenyér és bor adatik, de aki azokat igaz hittel veszi, az egyszersmind lelki szájával ''(spiritualiter)'' Krisztus testét és vérét veszi magához.
[[Philipp Melanchthon|Melanchthon]] élete utolsó pár évtizedében jelentősen közeledett a kálvini felfogáshoz; az [[unitarianizmus|unitárius]]ok tisztán emlékeztető jeleknek tekintik az úrvacsorai elemeket. A német és helvét reformáció között kezdetben csupán az úrvacsorai tan jelentett lényeges eltérést (Marburgi kollokvium), a különbségeket azonban tovább növelte a Kálvin-féle [[predesztináció|eleve elrendelési tan]]. A két egyház közötti egyesülést negyedfél száz éven keresztül folyton ezen két hitcikk akadályozta.
A katolikus, evangélikus és a Zwingli alapította [[zürich]]i egyházban kovásztalan kenyeret vagyis [[Ostya (vallás)|ostyát]], a kálvinista és unitárius egyházakban kovászos, vagyis rendes kenyeret használnak.
| |||