„Halmazállapot” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2001:4C4E:2682:82FA:84AB:70EC:F5F6:DE19 (vita) szerkesztéséről [[User:Magic link…
Semmi
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
1. sor:
[[Fájl:Halmazok.jpg|bélyegkép|jobbra|200px| Nem minden anyag létezik '''plazma''', '''légnemű''', '''cseppfolyós''' és '''szilárd''' halmazállapotban]]
 
A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy '''halmazállapotban''' lehet stabilis állapotú: '''[[szilárd halmazállapot|szilárd]]''', '''[[folyadék|folyékony]]''', '''[[gáz]]''' (másképpen légneműhülyegyerek légneműmű) és '''[[plazma]]állapot'''. Elméletileg minden anyag mind a négy halmazállapotban előfordulhat, a gyakorlatban viszont sok szilárd anyag elbomlik vagy átalakul az [[olvadáspont]]jánál kisebb hőmérsékleten, azaz inkongruens olvadáspontja van. Ugyanilyen okok miatt sok anyagnak nem létezik légnemű halmazállapota, vagyis már a [[forráspont]]jánál kisebb hőmérsékleten [[termikusan]] elbomlik.<ref>Erdey-Grúz Tibor: A fizikai kémia alapjai. 2. kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963</ref>
 
A légnemű halmazállapotban ugyanazon anyag lehet vagy '''[[gáz]]''' vagy '''[[gőz]]'''. Egyszerűen kifejezve: ha a légnemű anyag hőmérséklete annak [[van der Waals-egyenlet|kritikus hőmérséklete]] alatt van, akkor azt gőznek nevezzük, ha a hőmérséklete a kritikus felett van, akkor azt gáznak hívjuk, a folyékony halmazállapotú anyag neve pedig folyadék. A folyadék és a szilárd halmazállapotot gyűjtőnéven '''kondenzált''' halmazállapotnak nevezzük, a légnemű és folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve pedig '''cseppfolyós közeg''' vagy egyszerűen [[közeg]].<ref>Lásd: a Magyar Tudományos Akadémiaz MTASztaki Internet szótárát</ref> A különbség a légnemű és a folyékony halmazállapot között az, hogy a légnemű halmazállapotú anyagokkal ellentétben a folyadékok szabad felszínnel rendelkezhetnek.