„Budai Várnegyed” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nem Károly Róbert. Nem úgy hivták. Anjou Carobertonak hívták
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (89.133.106.192), visszaállítva FoBeBot szerkesztésére
33. sor:
[[Fájl:Nuremberg chronicles - BVJA.png|bélyegkép|balra|340px|Buda legkorábbi ismert ábrázolása [[Hartmann Schedel]] [[Nürnbergi Krónika|Világkrónikájában]] (1493) A kép a Szűz Mária-szigeten lévő váci püspök nyaralója tornyából készült.]]
 
[[1302]]-ben Anjou[[I. CarobertoKároly magyar király|Károly Róbert]] sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a [[Vencel magyar király|III. Vencel]] párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután [[VIII. Bonifác pápa]] Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. [[1304]]-ben III. Vencel elhagyta az országot. [[1307]]-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a AnjouKároly [[Anjou Caroberto|Caroberto]]Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. [[1311]]-ben [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben. Az [[1330-as évek]]ben a Várhegy déli végén az Anjouk, Anjou[[I. CarobertoKároly magyar király|Károly Róbert]] király és fiai, István herceg és [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király palotát kezdtek építeni.
 
[[1354]]-ben [[I. Lajos magyar király|I. (Nagy) Lajos]] király [[Visegrád]]ról [[Buda (történelmi település)|Budára]] helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát.