„Diszkó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vander (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Vander (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
A zenére jelentősen hatott a [[funk]], különböző [[latin zene|latin műfajok]] és a [[soul]]. A diszkóhangzás jellemzője a szárnyaló, sokszor visszhangosított ének egy stabil, minden negyedre ütő nagydob, nyolcados vagy tizenhatodos lábcin (off-beatnél nyitott lábcinnel) és masszív, szinkópált basszus ([[basszusgitár]] által, ami néha egyszerű oktávokat játszik tipikus ritmusképletekben) fölött. A [[Fender]] Jazz Bass basszusgitár-modellje könnyen összefüggésbe hozható a diszkóhangzással, mivel a gitár érthető, sajátos hangot produkál diszkózenei környezetben. Sok diszkószámban vonósok, rézfúvósok, elektromos zongora és elektromos gitár alkotja a gazdag hátteret. Nagyzenekari hangszerek (például fuvola) sokszor hallható szólóhangszerként, de - ellentétben a rock-al - elektromos gitárszólókkal ritkábban találkozunk.
 
A hetvenes évek legismertebb diszkóelőadói: [[Donna Summer]], a [[Bee Gees]], a [[KC and the Sunshine Band]], a [[Chic]] és a [[The Jackson 5|The Jacksons]], ami [[Michael Jackson (énekes, 1958–2009)|Michael Jackson]] Jackson 5 utáni, de szólókarriere előtti együttese volt. Summer volt az első, széles körben ismert diszkóénekes, sokan a ''Diszkó Királynőjének'' nevezik. Továbbá ő segítette az elektronikus hangszerek forradalmát, melyek később a diszkó szerves részeivé váltak. Bár az énekesek és az előadók szerezték meg a népszerűség oroszlánrészét, a háttérben dolgozó producerek hasonlóan fontos (ha nem fontosabb) munkát végeztek. Ők szerezték a dalokat és ők alkották meg a számok innovatív hangzásvilágait.<ref>[http://www.allmusic.com/explore/style/d16 Disco], allmusic</ref> Egyéb ismert diszkóelőadók és együttesek voltak még a [[Boney M.]], a [[Baccara]], a [[Kool & the Gang]], [[Gloria Gaynor]], az [[Earth, Wind & Fire]], az [[Ottawan]], a [[Village People]] vagy a [[Commodores]] is. Több diszkózenén kívüli előadó is készített diszkószámot a korszakban, mint például [[Rod Stewart]], a ''Szombat Esti Láz'' és a ''Thank God It's Friday'' című filmek pedig még inkább elterjesztették a stílust a köztudatban. Magyar előadók közül a korai [[Beatrice]], [[Szűcs Judith|Szűcs Judit]], [[Kovács Kati (előadóművész)|Kovács Kati]] vagy a [[Neoton Família]] volt leginkább jelen a diszkóműfajban.
 
[[Piero Scaruffi]] zenekritikus és szakíró szerint a diszkó-jelenség a "kollektív eksztázis" érzéséből fakad, ami a diszkózene közvetítésével katarzist és szabadságérzetet adott. A diszkó volt az utolsó nagy könnyűzenei mozgalom, amit a közvetlenül a [[második világháború]] után születő ''baby boom generáció'' vezetett, az ezt követő trendeket már az ő gyerekeik, az [[X generáció]] alakították.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Diszkó