„Szelídgesztenye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
28. sor:
[[Délkelet-Európa]] hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették. Fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Valószínű, hogy a [[Brit-szigetek]]re és a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] is ők telepítették be – ekképpen valószínűleg római ültetvények maradványai a [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]] déli lejtőin (így a [[Nagymaros]] feletti hegyoldalakon) és a [[Naszály (hegy)|Naszály]] alján zöldellő szelídgesztenye-ligetek. A termesztésből sokfelé kivadult.
Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel együtt) Magyarországon az [[Alpokalja|Alpokalján]] vannak. A gesztenye fajták jól reprezentálják a főbb hazai termesztőtájakat, az itt megnevezett Alpokalja vidékét, melyet egy Kőszegszerdahelyi fajta képvisel, a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták képviselnek és végül Észak-Magyarország, melyet a Nagymarosi fajták reprezentálnak.<ref>{{cite web | url = https://www.tuja.hu/kerteszeti-lexikon/gesztenyefa.html | title = Gesztenye - Kertészeti lexikon | publisher = https://www.tuja.hu | date = | accessdate = }}</ref> Továbbá:
* a [[Soproni-hegység]]ben a 19. század végén, [[Muck Endre]] kezdeményezésére telepítették;
* a [[Kőszegi-hegység]]ben őshonos, de domináns fajjá az erdőgazdálkodás tette.
Hazánkban ez idáig tudatos keresztezési munka gesztenyében nem volt, jelenleg sem folyik. Külföldön, így Franciaországban, Olaszországban, Romániában, USA-ban, Japánban végeznek keresztezéseket. Ezek elsősorban fajtakeresztezések, melynek célja rezisztens fajták előállítása.[https://www.tuja.hu/kerteszeti-lexikon/gesztenyefa.html]
== Megjelenése, felépítése ==
| |||