„Herkulesfürdői emlék (film)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A további szereplők: 1 link korr. |
a →A további szereplők: elütés jav. |
||
75. sor:
[[Kép:Herkulesfurdoi06.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Ágota kisasszony, a Kegyelmes Asszony és a Művésznő (balról jobbra: Temessy Hédi, Patkós Irma és Dajka Margit)]]
Sándor Pál a legtöbb magyar filmrendezőhöz hasonlóan szeretett állandó stábbal dolgozni, hiszen ahogy leghíresebb filmjében is elhangzik: „Kell egy csapat!”. A ''Herkulesfürdői emlék'' több szereplőjével más filmjeiben is találkozhatott a néző. [[Garas Dezső]] és [[Kern András]] az állandó stáb oszlopos tagjainak számítottak. Garas a ''[[Régi idők focija]]'' ([[1973 a filmművészetben|1973]]) című filmben dolgozott először a rendezővel, Kern pedig a ''[[Sárika, drágám]]''ban ([[1971 a filmművészetben|1971]]). [[Margitai Ági]]val és [[Kútvölgyi Erzsébet]]tel együtt szerepeltek a rendező következő alkotásában is, amely ''[[Szabadíts meg a gonosztól!]]'' ([[1978 a filmművészetben|1978]]) címmel került a mozikba. A Sándor–Garas–Kern-trió legsikeresebb közös filmje a ''[[Ripacsok]]'' ([[1981 a filmművészetben|1981]]) volt. [[Patkós Irma]] a [[második világháború]] előtt operettekben játszott vezető szerepeket, [[1931]] és [[1941]] között a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] művésze volt. A filmesek csak nyugdíjba vonulása után fedezték fel. Sándor Pál több filmjében is foglalkoztatta őt, a ''Sárika, drágám''at a rendező egyenesen Patkós egyéniségére és tehetségére építette. [[Dajka Margit]] kislányként kezdte a színésznői pályát, az [[1930-as évek]]től egészen haláláig a magyar közönség egyik nagy kedvence volt. Nem tartozott az állandó Sándor-stáb tagjai közé, de a nézők az 1970-es években is folyamatosan találkozhattak vele a filmvásznon olyan emlékezetes alkotásokban, mint például a ''[[Szindbád (film)|Szindbád]]'' (1971) és a ''[[Macskajáték (film
[[Szabó Sándor (színművész)|Szabó Sándor]] 1956-ban az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ba távozott, ahol színpadon játszott például [[Robert Redford]]dal ''(Mezítláb a parkban),'' filmen pedig még [[Alfred Hitchcock]] irányítása alatt is forgatott (''[[Topáz (film)|Topáz]],'' [[1969 a filmművészetben|1969]]). [[1976]]-ban tért haza, a ''Herkulesfürdői emlék'' volt az első film, melyet visszatelepülése után elvállalt. Az [[1948]]-ban diplomázott [[Temessy Hédi]] viszonylag későn, az 1970-es évek közepétől vált a magyar filmművészet egyik meghatározó karakterszínésznőjévé. [[Tarr Béla (rendező)|Tarr Béla]] intenzív színészi jelenlétre épülő ''[[Őszi almanach]]'' ([[1984 a filmművészetben|1984]]) című filmjében vezető szerepet játszott. [[Pécsi Ildikó]] pályakezdését követően évekig a magyar filmvilág „ügyeletes szexbombájá”-nak számított. Az 1970-es évek második felében karakterszerepekre váltott át, melyekben drámai képességeit éppúgy megcsillogtathatta, mint ironikus humorát. [[Carla Romanelli]] olasz színésznő a [[Krúdy Gyula|Krúdy]]-mű alapján készült ''Napraforgó'' című tévéfilmben mutatkozott be a magyar közönségnek. A ''Herkulesfürdői emlék'' után szerepet vállalt [[Makk Károly]] ''[[Egy erkölcsös éjszaka]]'' (1977) című filmjében is. Akkoriban magánéleti szálak is Magyarországhoz kötötték, mivel jegyben járt [[Lukács Sándor (színművész)|Lukács Sándor]] színművésszel. A románcból végül nem lett házasság. Carla Romanelli az [[1980-as évek]]ben visszavonult a filmezéstől. [[Tarján Györgyi]] a ''Herkulesfürdői emlék'' forgatása idején még színművészeti főiskolára járt, de már túl volt első nagy sikerén, ''[[A kenguru]]'' ([[1975 a filmművészetben|1975]]) című filmen. Alkati adottságai miatt a drámai és a vígjátéki szerepek egyaránt közel álltak hozzá, és a filmesek szívesen foglalkoztatták mindkét szerepkörben. [[1990]]-ben az Egyesült Államokba költözött. [[Zala Márk]] a magyar filmművészet egyik legérdekesebb, öntörvényű egyéniségének számított, aki mind színpadi, mind pedig filmszerepeit gondosan megválogatta. Szívesen működött közre kísérleti jellegű produkciókban, például [[Zolnay Pál]] szűkebb közönséghez szóló filmjeiben. [[1985]]-ben [[öngyilkosság|öngyilkos]] lett.
| |||