„Óbudai pálos kolostor” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
A kolostorhoz tartozott Békásmegyer, a helyi plébánost a fehéregyházi pálos perjel jóváhagyásával választhatták meg az ott élők. [[1503]]-ban II. Ulászló Födémes birtokát adományozta az óbudai pálosoknak.A 16. században további kisebb adományokban részesültek. Amikor II. Ulászló szélütést szenvedett, a felesége, [[Candale-i Anna magyar királyné|Anna királyné]] fogadalmat tett, hogy a férje felgyógyulása érdekében gyalog zarándokol el az óbudai Fehéregyházára. A király végül lebeszélte arról, hogy ezt télvíz idején, mezítláb tegye meg.<ref>Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete, Századok (1877) 11, 631–641, 727–757 és 816–840.</ref>
 
A kolostorépület súlyos károkat szenvedett a török támadások során. [[Buda ostroma (1529)|Buda 1529-es ostroma]] során feldúlták, a kápolnáját pedig puskapor tárolására használták. A pálosok a közeledő török elől [[1541]]-ben végleg elmenekültek. Az óbudai és más pálos kolostorok Ecsegen helyezték el a tulajdonukban álló vagyontárgyakat, amelyeket a fennmaradt leltár 96 ezer forintra értékelt. A vagyont a Drugeth családra bízták, amely azonban nem fizette vissza nekik a pénzpénzt, végül hosszas pereskedés után csekély járadék folyósítása fejében a pálosok kénytelenek voltak elismerni a tartozás kiegyenlítését.
 
=== Régészeti feltárása ===