„Nagyvázsony” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 145.236.15.12 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
41. sor:
 
== Története ==
[[Fájl:Nagyvazsony palosok.jpg|bélyegkép|balra|160px|A [[pálos kolostor (Nagyvázsony)|pálos kolostor]] egykori fényében. Guzsik Tamás kutatásai nyomán készült rajz]]A [[honfoglalás]] után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a [[tatárjárás]] idejéből való.
Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A [[Ókori Róma|római kor]]ban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.
 
A [[honfoglalás]] után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a [[tatárjárás]] idejéből való. Ebben az időben több falu volt ezen a környéken. Nagyvázsony egyik szomszéd faluja '''[[Nemesleányfalu]]''' volt, melyet már [[1082]]-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.
A [[16. század]]ban Nagyvázsonyt is megtámadták a [[törökök]]. A Nagyvázsonyi vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen [[1598]]-ban sikerült visszafoglalni.
 
A [[14. század]]ban a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királyra]] szállt vissza. Mátyás király a birtokot [[1472]]-ben [[Kinizsi Pál]]nak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon [[Kinizsi-vár|várat]] építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt [[1488]]-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták.
[[15. század]]ban épült a Pálos kolostora. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta.Majd [[1552]]-ben [[Veszprém]] elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort , nehogy beköltözzön a török.
Nagyvázsony [[mezőváros]]i rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.
 
A [[16. század]]ban Nagyvázsonyt is megtámadták a [[törökök]]. A Nagyvázsonyi vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen [[1598]]-ban sikerült visszafoglalni. A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre.
 
A [[17. század]]ban a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. [[1649]]-ben a várat a király a [[Zichy család]]nak adományozta. [[1651]]-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, s [[1663]]-ban fel is gyújtották. A [[Rákóczi-szabadságharc]] után a vár elvesztette jelentőségét.
 
A település fejlődése megállt. [[Zichy Imre]] a [[18. század]] elején [[németek|német]] telepeseket hívott ide. Azonban a telepesek ittléte sem tudta felvirágoztatni a települést, s régi rangját és jelentőségét Nagyvázsony teljesen elvesztette. 1890-től még népessége is csökkenni kezdett, de ez a csökkenés az utóbbi időkben már megállt.
 
== Sport==