„Viktória német császárné” változatai közötti eltérés

 

Viktória hercegné boldog, kiegyensúlyozott házasságban élt férjével. Első gyermekük [[1859]]. [[január 27.|január 27]]-én, közel egy évvel a házasságkötés után jött világra. Viktória hercegnő orvosai már a kezdetektől fogva gyanították, hogy az anya nehéz szülés előtt áll; a gyermek és a hercegnő haláláról szóló jóslataikat még az újságok is megírták. A várakozásokkal ellentétben mind az anya, mind az újszülött gyermek életben maradt. A fiút műtéttel segítették világra, melynek során egy műhiba folytán megbénult a bal karja. A szülők igyekeztek eltitkolni a család elől az ifjú Vilmos herceg fizikai fogyatékosságát; amikor mégis kiszivárgott a hír, a porosz társadalom a hercegné és angol orvosai ellen fordult, őket téve felelőssé a szerencsétlenségért. [[1860]]. [[július 24.|július 24]]-én a hercegi pár második gyermeke minden komplikáció nélkül látott napvilágot.

A hercegné mindent elkövetett annak érdekében, hogy elsőszülött fia kezét meggyógyítsák. Ellentmondást nem tűrően várta el Vilmos hercegtől, hogy teljesítse a rá kirótt feladatokat, még ha azok sorvadt karja miatt fájdalommal jártak is. A trónörökösné igényes, szigorú anyaként felügyelte gyermekeit. Ugyanolyan boldog gyermekkort szeretett volna nekik biztosítani, mint ami neki is osztályrészül jutott az Osborne-házban; ámde a porosz hagyományok ezt nem tették lehetővé. Fiait kiskoruktól kezdve katonai nevelésben részesítették, magának a hercegnének ebbe kevés beleszólása volt. Legidősebb leánya, Sarolta hercegnő különösen nehezen kezelhető, rossz tanulmányi eredményeket felmutató gyermek volt; e tulajdonságai feltehetően genetikai rendellenességre vezethetőek vissza.