|
A '''máj''' ([[Latin nyelv|latinul]]: ''hepar'') a [[gerincesek]] egyik [[szerv]]e. Az ember legnagyobb mirigye, tömege felnőttben a testtömeg 2%-a (1,2 – 1,5 kg). Fontos szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban, méregtelenítésben, bizonyos vegyületek termelésében ill. tárolásában.
== Szerkezeti felépítés ==
A máj strukturális összetevői a következők:
* Parenchyma
A hepatocyták rendezett lemezei, melyek felnőtt emberben egy sejt vastagságúak normálisan, míg fiatal egyénekben kb. 6 éves korig két sejt vastagságúak.
* Kötőszöveti stroma
Közvetlenül összefügg a máj külső felszínét borító Glisson-tokkal. Vérerek, nyirokerek, idegek és az epevezetékek haladnak benne.
* Sinusoidalis kapillárisok
A májsejt lemezek közötti diszkontinuus endothellel borított vérűrök.
* Perisinusoidalis tér (Disse-tér)
A sinusoid endothel és a hepatocyták között elhelyezkedő tér.
* Májlebenykék
A máj szövettani alapegysége háromféle módon közelíthető meg: klasszikus lebenyke, portális lebenyke és májacinus.
* Klasszikus lebenyke
A klasszikus májlebenyke egy nagyjából hatszögletű szövethalmazként látható a máj szövettani képén. A [[Vena portae|v. portae]] és az a. hepatica ágainak májon belüli megoszlásán alapszik. A sinusoidok kevert portális és artériás vérrel mossák át a sejteket. A lebenyke mérete durván 0,7×2,0 mm. Közepén helyezkedik el a viszonylag tág v. centralis, ide vezetődnek a sinusoidok. A sejtlemezek innen terjednek sugárirányba a periféria felé. A hatszög sarkainál pedig a portális triászok találhatóak. Ennek éleinél a kötőszöveti stroma és a hepatocyták között az ún. Mall-terek találhatóak. Az emberi máj felépítésére jellemző, hogy normálisan igen kevés interlobuláris kötőszövet van, ellentétben például a sertés májával melyben könnyen felismerhetőek a klasszikus lebenyke körvonalai.
* Portális lebenyke
A portális lebenyke a máj exokrin funkcióját, az epekiválasztást hangsúlyozza. Így ennek tengelye a klasszikus lobulus portális triászának interlobuláris epevezetéke, külső élei pedig három szomszédos v.centralis közé rajzolt képzeletbeli vonalak. Ezen vonalak egy nagyjából háromszögletű idomot határolnak, melyek a klasszikus lebenyke epét szekretáló részeit tartalmazzák.
* Májacinus
A májacinus mutatja a legjobb összefüggést a vérperfúzió és a máj patológiája között. Rombusz alakú egység, melynek rövid tengelyét két szomszédos klasszikus lobulus közötti portális triász végágai alkotják, hosszú tengelyét pedig az előbbihez legközelebb eső két v. centralis közé húzott egyenes. A hepatocyták minden egyes acinusban három koncentrikus körbe rendeződnek a rövid tengelyt körülvéve:
1. zóna: A klasszikus lebenyke perifériájának felel meg, így a v. portae és a. hepatica ágaiból származó vérellátáshoz legközelebb található.
2. zóna: Az 1. és 2. zóna között, de nincsenek éles határai.
3. zóna: A v. centralishoz legközelebb, a rövid tengelytől legtávolabb. A klasszikus lebenyke legcentrálisabb részének felel meg.
Az 1. zóna sejtjei kapják először az oxigénben és tápanyagokban gazdag vért, ezért ezek halnak el utoljára keringési elégtelenségben, és elsőként regenerálódnak. Ezzel szemben a 3. zóna sejtjei mutatnak először nekrózist csökkent vérátáramlás esetén és elsőként mutatnak zsírfelhalmozódást, de utoljára reagálnak epepangásra és toxikus anyagokra.
===Perisinusoidalis tér (Disse-tér)===
A perisinusoidalis tér a hepatocyták és a vér közötti anyagkicserélődés helye. A hepatocyták basalis felszíne, a sinusoid endothelsejtek és a Kuppfer-sejtek basalis felszíne között fekszik. A májsejtekről szabálytalan mikrobolyhok nyomulnak be ide, melyek mintegy hatszorosára növelik az anyagkicserélődésre szolgáló felszínt. Mivel az endothel diszkontinuus és nincsen folyamatos lamina basalis, a vérplazma és a májsejtek között nincsen jelentős barrier. A májsejtek által termelt fehérjék és lipoproteinek a Disse-teren keresztül transzportálódnak a vérbe. Az itt található Kupffer-sejtek a sinusoid bélését képezik, nyúlványaik a sinusoidok belsejébe nyomulnak. Ezek alapján részt vehetnek a sérült és elöregedett vörösvértestek feldarabolásában, melyek a lépből a v. portae-n keresztül jutnak ide.
Itt találhatóak a májcsillagsejtek (Ito-sejtek) is, melyek A-vitamint tárolnak, de patológiás körülmények között kollagént szintetizáló myofibroblasztokká differenciálódhatnak
== Szövettan ==
| 