|
|szöveg pozíciója =
}}
'''Naukratisz''' (görög nyelven: Ναύκρατις, "tengerijelentése győzelem"’tengeri győzelem’; latin ''Naucratis;'' egyiptomi ''Piemro'') ókori görög kereskedőváros volt Alsó-[[Alsó-Egyiptom]]ban, a [[Nílus]] folyó deltájában. Az egyiptomi [[XXVI. dinasztia|szaiszi dinasztia]] a görögök előtt részben megnyitotta az országot,. sokSok görög zsoldos szolgált az egyiptomi hadseregben, de mellettük kereskedők is éltek itt, akik a Nílus deltájában Naukratisz városát alapították meg, melyet kr. e. 550-ben, Amasis[[II. Jahmesz]] a helléneknek, különösen pedig a milétosziaknak[[milétosz]]iaknak jelölt ki települ; a város kereskedelmi egyedárúságaszerepe folytán hamar felvirágzott, csak [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] szárnyalta fölül. [[AthenaeusNaukratiszi Athénaiosz]], [[PhylarchusPhülarkhosz]] és [[JuliusIuliosz PolluxPolüdeukész]] szülővárosa volt.
A régészeti bizonyítékok azt sugallják, hogy az egyiptomi ókori görögök története a mükénei korszakig mindenképpen, de valószínűleg a minoszi korig is visszanyúlik. Letelepedésük célja kizárólag a kereskedelmi tevékenység volt, hiszen ezeknek a kultúráknak állandó görög gyarmattelepülése nem ismert. A mükénéi görög civilizáció és az ezt követő görög sötét korok (i.e. 1200 körül) összeomlása után a görög kultúra reneszánsza virágzott aaz kri. Ee. 7. században, és vele együtt megújultak a kapcsolatok kelettel és a két nagy folyami civilizációval , Mezopotámiával és a Nílus vidékével. ▼
==Fekvése==
Alsó-Egyiptomban, a canobusi Niluscanopusi Nílus-ág jobb partján, [[Szaisz]]tól néhány mérföldnyire Nyugatra Saistólnyugatra feküdt. Neve ma Nebireh.
Az első adat Egyiptom történetében a görögökről az i.e. 7. századból maradt fenn [[Hérodotosz]] történeteiben a jón és a káriai kalózokról, akik a vihar által szenvedtek hajótörést a Nílus-deltában vagy annak közelében , és akiket az egyiptomi huszonhatodik[[XXVI. dinasztia ]] uralkodója , [[I. SaitePszammetik]] Pharaoh(i. Psammetichus (Psamtik)e. (664-610664–610) támogatásban részesített, illetve a hajótörött kalózokat zsoldosainak fogadva két területet (vagy "''στρατόπεδα ",'' táborokatazaz adtáborokat) adott a Nílus peluszi[[pelusium]]i ágának mindkét oldalán. ▼
I. e. 570-ben a [[II. Uahibré]] fáraó (i.e. 589–570) uralkodása alatti zsoldoshadsereg leszármazottainak táborhelyét – akiket {{szám|30000}} káriaiból és iónból állítottak ki egy korábbi, II. Jahmesz (ur. i. e. 570–526) elleni lázadás leverésére, a „táborokat” felszámolta, és a görög katonákat áthelyezte [[Memphisz]]be, ahol feladatuk a fáraó „őshonos egyiptomiakkal szembeni” megvédése volt.
Háttér
A régészeti bizonyítékok azt sugallják, hogy az egyiptomi ókori görögök története legalább a mikénei időkből származik, és valószínűleg visszanyúlik a görög minoszi korszakig és szigorúan csak a kereskedelmi tevékenységet jelentette, hiszen ezeknek a kultúráknak eddig nem volt állandó görög települése.
▲A mükénéi görög civilizáció és az ezt követő görög sötét korok (i.e. 1200 körül) összeomlása után a görög kultúra reneszánsza virágzott a kr. E. 7. században, és vele együtt megújultak a kapcsolatok kelettel és a két nagy folyami civilizációval Mezopotámiával és a Nílus vidékével.
▲Az első adat Egyiptom történetében a görögökről az i.e. 7. századból maradt fenn [[Hérodotosz]] történeteiben a jón és a káriai kalózokról, akik a vihar által szenvedtek hajótörést a Nílus-deltában vagy annak közelében és akiket az egyiptomi huszonhatodik dinasztia uralkodója I. Saite Pharaoh Psammetichus (Psamtik) (664-610) támogatásban részesített, illetve a hajótörött kalózokat zsoldosainak fogadva két területet (vagy "στρατόπεδα" táborokat ad) adott a Nílus peluszi ágának mindkét oldalán.
[[Hérodotosz :]] "Amasiszerint aII. görögöknek,Jahmesz akiketaz szeretettEgyiptomba volnatelepített Egyiptombagörögök telepítenilakóhelyéül NáfkratiszNaukratiszt várost adtajelölte lakóhelyükkéntki, tehát nekik„nekik "adta a várost (polisz) "”, ami azt jelzi, hogy már abban az időben létező "város " lehetett , ( amelyetezt régészeti bizonyítékok támasztanakis aláalátámasztják). Ez az idősebb település valószínűleg , kicsi volt, és lakott egyiptomiak, görögök és esetleg föníciaiak keverékébőllakták. Ebből következtethető, hogy a várost átadták a görögöknek, akik "bérlői" lettek, közvetlenül az 570-es évek után. E szerint a régészek által megállapított i. e. 625. év lehet település tényleges telepítési ideje. ▼
I. e. 570-ben Apries fáraó (Wahibre, Kr.e. 589-570-es évek) uralkodása alatti zsoldos hadsereg leszármazottainak táborhelyét - akiket 30.000 káriaiból és iónokból állítottak ki egy korábbi Amasis elleni lázadás leverésére - II. Amasis fáraó (570-526-ban uralkodott) a "táborokat" felszámolta és áthelyezte a görög katonákat Memfiszbe, amelyet "őshonos egyiptomiak ellenőriztek".
II. Jahmesz szabadkikötőt létesített Naukratiszban, ahonnan kereskedelmi kapcsolatokat alakított ki a Nyugattal. Ezzel valószínűsíthető célja az volt, hogy a betelepedett görögöket egyben- és ellenőrzés alatt tartsa. Naukratsiz nem vált tehát görög gyarmatvárossá, hanem egyfajta kereskedelmi lerakat, korabeli görög szóval [[empórion (iac)|empórion]] lett, hasonlóan az észak-szíriai al-Mínához.
▲Hérodotosz: "Amasi a görögöknek, akiket szeretett volna Egyiptomba telepíteni Náfkratisz várost adta lakóhelyükként, tehát nekik "adta a várost (polisz)", ami azt jelzi, hogy már létező "város" lehetett, (amelyet régészeti bizonyítékok támasztanak alá). Ez az idősebb település valószínűleg, kicsi volt, és lakott egyiptomiak, görögök és esetleg föníciaiak keverékéből. Ebből következtethető, hogy a várost átadták a görögöknek, akik "bérlői" lettek, közvetlenül az 570-es évek után. E szerint a régészek által megállapított i. e. 625. év lehet település tényleges telepítési ideje.
Hérodotosz szerint a fallal körbevett szentélykörzet, a Hellénion tulajdonképpen nem volt más, mint kilenc görög városállam által fenntartott kereskedelmi lerakat. A kilenc polisz:
Amasi valóban átalakította Naucratist egy nagy szerződéses kikötővé és kereskedelmi kapcsolatot alakított ki nyugattal. Valószínűleg ezt a görögök elszigetelésére használták, és tevékenységüket egy, az ő irányítása alatt álló helyre koncentrálták. Nem egy bizonyos városállam kolóniája volt, hanem egy Emporion (kereskedési hely), amely hasonlít Észak-Szíria legnagyobb piacára, az Al Mina-ra.
* négy jón: [[Híosz|Khiosz]], [[Klazomenai]], [[Teósz]] és [[Phókaia]];
* négy dór: [[Rodosz (település)|Rhodosz]], [[Halikarnasszosz]], [[Knidosz]] és [[Phaszélisz]];
* egy aiol: Mütiléné.
Milétosz, [[Számosz ]] és Aegina[[Éjina|Aigina]] saját külön szentélyekkel rendelkeztek. Így legalább tizenkét görög városállam szülötte olyan együttműködésben dolgozott együtt, amely nemcsak ritkaritkának, hanem tartósnak is bizonyult. ▼Hérodotosz szerint a Hellenion néven ismert szentély egy kereskedelmi vállalkozás volt, amelyet kilenc keleti görög város finanszírozott:
* Négy ión: Chios, Klazomenai, Teos és Phocaea
* Négy dór: Rhodes, Halicarnassus, Knidos és Phaselis
* Egy eoliai: Mytilén
▲Milétosz, Számosz és Aegina saját külön szentélyekkel rendelkeztek. Így legalább tizenkét görög városállam szülötte olyan együttműködésben dolgozott együtt, amely nemcsak ritka, hanem tartósnak is bizonyult.
NáfkratiszNaukratisz később a római birodalom alatt a görög kultúra egyik fontos központjává vált, és a második és a korai harmadik évszázadban több ünnepelt szónokot is nevelt. A harmadik3. században évszázadiélt író, AthenaeusAthenaiosz is Náfkratisz-bólNaukratiszból származik.
NáfkratiszNaukratisz hamarosan mélységes ihlető forrása lett a görögöknek, újra felfedezve az egyiptomi építészet és a bronzkor óta elveszett szobrászat csodáit. Az egyiptomi leletek hamarosan megkezdték áramlásukat a görög kereskedelmi útvonalak mentén, a jón-görög világ otthonaiba és műhelyeibe, valamint AeginaAigina útján, görögországi városállamaihoz.
==Régészet==
| 