Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 5.187.192.226 (vita) szerkesztéséről Rlevente szerkesztésére
 
[[Fájl:World Inflation rate 2017.svg|bélyegkép|400px| Az infláció mértéke a világban (2017)]]
Az '''infláció''' avagy '''pénzromlás''', hívták még '''pénzpuffasztásnak''' ill. '''pénzpuffadásnak''' is<ref>Magyarosan - Nyelvművelő folyóirat. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvészeti osztálya. 2. évfolyam (1933) 69. old.</ref> a [[közgazdaságtan]]ban az [[árszínvonal]] tartós emelkedése, a [[pénz]] vásárlóerejének romlása mellett. ''Jele általában a π (pi).''
 
== Az infláció fogalmának története ==
 
== Típusai ==
=== ''Az infláció üteme alapján'' ===
[[Fájl:After WWII hungarian inflation papermoney by 1946.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|1 milliárd milpengő címletű Magyar inflációs bankjegy, 1946 júniusában]]
#''Lassú'' (vagy kúszó) infláció évente csupán néhány százalék. A gazdaság számára az a kívánatos, ha az infláció mértéke a lassú infláció tartományába esik.
# ''[[Hiperinfláció]]'' pedig a gazdaság egyensúlyát felbillenti és csak kormányzati intézkedésekkel fordítható vissza. Több száz százalékos is lehet, már az árváltozás kezelhetetlenségét mutatja, amely már szétzilálja a gazdaságot.
 
=== ''Árstruktúra szerint'' ===
# ''Kiegyensúlyozott (arányos) infláció'' esetén a különböző termékek árai ugyanolyan mértékben emelkednek, ezért az árstruktúra nem változik.
# ''Aránytalan infláció'' amikor az abszolút árszint emelkedésekor, az egyes tételeknél az árarányok változnak. A nem kiegyensúlyozott infláció a változó árstruktúra révén az egyes társadalmi csoportok jövedelmét befolyásolja, ezáltal jövedelem-újraelosztó hatással bír.
 
=== ''Kiszámíthatóság alapján'' ===
# ''Kiszámítható infláció'' esetén az árszínvonal-változás mértéke éveken át ugyanakkora, így a gazdaság szerepelői tartósan alkalmazkodni tudnak a nagyobb léptékű, akár évi 8-10%-os inflációhoz is.
# A ''nem kiszámítható infláció'' rontja a gazdasági előretervezhetőséget, ezért hatékonyságvesztést eredményez.
 
=== ''A kiváltó indok alapján'' ===
Az [[árforradalom]] óta tudjuk, hogy az infláció egyik leglényegesebb kiváltó oka a gazdaságban jelen lévő [[pénz]]mennyiség nagymértékű növekedése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más, a [[reálgazdaság]]hoz kapcsolódó tényezők nem idézhetnek elő árszínvonal-növekedést. Különböző elméletekkel igyekeznek a kiváltó okokat alátámasztani az egyes közgazdasági iskolák.
 
# A lakossági [[megtakarítás]]ok csökkenése, illetve a [[Hitel (közgazdaságtan)|hitelállomány]] növekedése.
 
=== ''Megjelenési formája szerint''===
# ''Nyitott inflációnál'' az árakat a piac szabályozza a kereslettel és a kínálattal. Az infláció hatással van a munkanélküliségi rátára is. Rövid távon a [[munkanélküliség]] és az infláció között ellentétes irányú változás figyelhető meg. Ezt az összefüggést a [[Phillips-görbe]] szemlélteti. Hosszabb távon azonban megjelenhet a stagfláció, amelynél a magas munkanélküliségi rátához gyorsabb inflációs ütem társul. Ez utóbbiból levonható az a gazdaságpolitika számára lényeges következtetés, hogy a [[monetáris politika|monetáris politikáért]] felelős [[központi bank]] illetve a [[fiskális politika|fiskális politikáért]] felelős kormányzat által szabadabbra engedett infláció árán sem csökkenthető hosszú távon a munkanélküliség. Rövid távon (egy-másfél év) azonban igaz, hogy a megnövekedett infláció csökkenti a munkanélküliséget, míg az egyre alacsonyabb inflációs ráta növeli az állástalanok számát.
# ''Rejtett inflációt'' a [[statisztika]] nem mutatja. A vásárló az áruért különböző módszerekkel (borravaló, kenőpénz) többet fizet, mint amennyi bevétel a pénztárba kerül. Vagy romlik az áruk minőségét, azaz a vásárlók kevesebb használati értékhez jutnak ugyanannyi pénzért, mint korábban.
 
== Inflációelméletek ==
===''Neoklasszikus inflációelmélet''===
A gazdaságban a pénzmennyiség növekedése okozza az inflációt.
 
=== ''Keynesi inflációelmélet'' ===
[[Keynesianizmus]] két lényeges dologban különbözik a neoklasszikus inflációelmélettől. Ha a pénzmennyiség növekedése okozza a keresletnövekedést, akkor a kínálat megemelkedik a szabad kapacitások kihasználásával, illetve pénz egy része a személyes vagyont növeli, így nincs hatással a keresletre. Tehát a kereslet növelése nem kell, hogy mindig inflációt okozzon.
 
=== ''Az osztrák iskola'' ===
Az osztrák közgazdász iskola terminológia meghatározása szempontjából az infláció növekedését a kibocsátott pénzmennyiség által okozott áremelkedéssel jelöli meg. A természetes áremelkedést az inflációból kizárja, mint például a kereslet növekedésének a hatását. Ezért egyszerű a kibocsátott pénzmennyiség által okozott inflációt megállítani, elég a kibocsátást abbahagyni. A gazdaság magától az egyensúlyi állapot felé tart, ha korlátozzák a pénzmennyiséget.