„I. Gergely pápa” változatai közötti eltérés

Az egyházfőnek kijáró kényelmet hamar leegyszerűsítette. A [[laterán]]i palotában kolostori körülményeket igyekezett berendezni saját maga számára. Első intézkedéseinek egyike volt, hogy a palotából minden laikus hivatalnokot elküldött, és helyükre képzett klerikusokat ültetett. Miután Rómában már nem volt többé ''magister militum'', a pápára hárultak a katonai vezetés kötelességei is. Ez egyelőre annyiban merült ki, hogy a [[longobárdok]] csatáiban megnyomorodott, Rómába költözött tömeget ellássa. Gergely minden erejét latba vetve teremtette meg a nélkülözők napi betevőjét, de nemcsak testi épségükért, hanem lelki gondjaikért is felelősséget vállalt. Ezért többször is misézett a városban a főpapsággal együtt. Az ő pontifikátusához köthető a ''stációk'' bevezetése. Ezek tulajdonképpen körmenetek voltak, amelyek egy templomba vezettek, és itt tartotta meg a pápa miséjét. Gergely prédikációira mindig tömegek gyűltek össze. Megpróbálta érthetően, egyszerűen elmagyarázni a ''Biblia'' szövegét. Gyakran az életből vett példákkal igazolta az írások helyességét. Nemcsak misézett, tanított is. Gyakorlata részekben mindmáig megőrződött a katolikus misékben. <br />[[595]] [[július]]ában tartotta meg első zsinatját a [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-bazilikában]], ahol hat döntését fogadtatta el egyháza képviselőivel. Így a misék rendjében változott a ''Miatyánk'' helye, illetve a ''Halleluja'' éneklésének ideje. Megváltoztatta a papok öltözékét is. A zsinaton kívül liturgikus rendelkezéseinek legismertebb vonatkozásai az úgynevezett ''gregorián énekek'' voltak. Gergely volt az a pápa, aki az addig szájhagyomány útján terjedő egyszólamú latin egyházi énekeket összegyűjtette, és azokat a misék rendjébe beépítette.

 

 

=== Az itáliai egyházak ===