„Selište Kostajničko” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kékítés
a Fölösleges szóközök ki
45. sor:
 
== Története ==
A település a török kiűzése után a [[17. század]] végén keletkezett, amikor Boszniából érkezett horvátokat telepítettek be. [[Magyarország első katonai felmérése|az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Szelische”'' néven szerepel. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában szintén ''„Szelische”'' néven szerepel. <ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 629. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ugyancsak ''„Szelische”'' néven 46 házzal és 235 katolikus vallású lakossal találjuk. <ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 141. o. Buda, 1829.] </ref> A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után [[Zágráb vármegye]] részeként a Kostajnicai járás része volt.
 
1857-ben 246, 1910-ben 373 lakosa volt. [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a [[Második világháború|II. világháború]] alatt. [[1941]]-ben a németbarát [[Független Horvát Állam]] része lett. A [[délszláv háború]] előtt lakosságának 89%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a JNA erői és a szerb szabadcsapatok. A szerb agressziónak több halálos áldozata volt. A [[Krajinai Szerb Köztársaság]]hoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A falu önkéntes tűzoltóegyletét 1998-ban alapították. A településnek 2011-ben 102 lakosa volt.