„Nemzetközi nőnap” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: fd |
Vépi (vitalap | szerkesztései) a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Lalasmd23 (vita) szerkesztéséről Pallerti szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
5. sor:
== Története ==
A nemzetközi
Az első március 8-
[[Fájl:Zetkin luxemburg1910.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Clara Zetkin]] és [[Rosa Luxemburg]] [[Feminizmus|nőjogi]] harcosok (1910)]]
A nemzetközi munkásmozgalom fejlődésével a nők [[emancipáció]]jának kérdése is egyre inkább előtérbe került: [[1866]]. [[szeptember 3.]] és [[szeptember 8.|8]]. között az [[Első Internacionálé|I. Internacionálé]] (hivatalosan: ''Nemzetközi Munkásszövetség)''<ref>Eredeti neve: ''International Workingmen's Association'' (innen származik a magyar kifejezés, amely az intézményt és az indulót egyaránt azonosítja)</ref> első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van. Az [[1889]].<ref>{{Cite web|url=http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-1492-1914/a-munkasosztaly-es-mozgalmai/az-i-es-a-ii-internacionale|title=Az I. és a II. Internacionálé {{!}} Az újkor (1492-1914) {{!}} Sulinet Tudásbázis|accessdate=2016-03-08|work=tudasbazis.sulinet.hu}}</ref> [[július 14.|július 14-én]] kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén [[Clara Zetkin]] beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.
|