|
A korai próféták (''héber: Nevi'im Rishonim'' {{kód|נביאים ראשונים}}), alkotják a [[Héber Biblia]] (''Ószövetség'') második fejezetének első részét, a Nevi'im-et, mely „prófétákat” jelent. A keresztény Bibliában [[Rúth könyve]] a Héber Biblia utolsó szakaszához tartozik, a [[Bírák könyve|Bírák]] és [[Sámuel két könyve|Sámuel]] könyvei között helyezkedve.
A Kr. u. 2. századbeli zsidó hagyományok szerint [[Józsué könyve|Józsué könyvét]] [[Józsué (Biblia)|Józsué]] szerezte, A [[Bírák könyve|Bírák könyvét]] és [[Sámuel első és második könyve|Sámuel könyveit]] [[Sámuel próféta]] (néhány szakaszt Gád és Nátán próféta) és a [[A királyok első és második könyve|Királyok könyveit]] pedig [[Jeremiás próféta|Jeremiás]].<ref>[https://books.google.com/books?id=owwhpmIVgSAC&printsec=frontcover&dq=The+Hebrew+Bible+today:+an+introduction+to+critical+issues&source=bl&ots=fUEuF-W9Ul&sig=YcThOSXuCkrdCzelf6hXPh0_2Mo&hl=en&ei=AOyRTKGFJ4KecIS89MYG&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CBsQ6AEwAQ#v=onepage&q&f=false Graham, M.P, and McKenzie, Steven L., "The Hebrew Bible today: an introduction to critical issues" (Westminster John Knox Press, 1998)] p.57</ref> 1943 óta a tudósok többsége elfogadta ''Martin Noth '' nézetét, miszerint a Deuteronomion, Józsué, Bírák, Sámuel és Királyok egyetlen művet alkotnak, amit „Deuteronomista forrásnak”történelemnek” hívnak.<ref>[https://books.google.com/books?id=CoHhPAKgETkC&dq=Reconsidering&printsec=frontcover&source=bn&hl=en&ei=4IWpTP7uBo6Pce23_cMN&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=5&ved=0CCoQ6AEwBA#v=onepage&q&f=false Knoppers, Gary, and McConville, J. Gordon, (eds), "Reconsidering Israel and Judah: recent studies on the Deuteronomistic history" (Eisenbrauns, 2000)]</ref> Noth úgy hitte, hogy ez egyetlen író műve volt, aki a [[babiloni fogság]] alatt élhetett (Kr. e. 586-539). Ő kiindulópontként a Deuteronomion egyik korábbi verzióját használta, mely [[Jósiás király]] uralma alatt készülhetett (7. század utolsó negyede).<ref>[https://books.google.com/books?id=TjfJHpNXUusC&printsec=frontcover&dq=Le+spectre+nominal.+Des+noms+de+mati%C3%A8res+aux+noms+d%E2%80%99abstractions&source=bl&ots=CGS393tozH&sig=kQ7BKqu5wDS60uZy-QWbs4PyIBw&hl=en&ei=fKG2TIbdHMXQcdLe9OcJ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBQQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false Garry Knoppers, ''Is There a Future for the Deuteronomistic History?'', in Romer, Thomas, "The Future of the Deuteronomistic History" (Leuven University Press, 2000), p.119]</ref>''Frank Moore Cross'' később azt állította, hogy ez a forrás egy korábbi verziója Jeruzsálemben, Jósiás ideje alatt állt össze; ez az első verzió. A kutatók később újabb író-szerkesztőket fedeztek föl.<ref>[https://books.google.com/books?id=Fl9dYJH_xUYC&dq=The+reform+of+King+Josiah+and+the+composition+of+the+deuteronomistic+history&printsec=frontcover&source=bn&hl=en&ei=6MyqTL-EF8jQcdng8KcE&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=5&ved=0CCoQ6AEwBA#v=onepage&q&f=false Eynikel, Erik, "The reform of King Josiah and the composition of the Deuteronomistic history" (Brill, 1996)] pp.14ff</ref> Az 1990-es években néhányan elkezdték megkérdőjelezni a Deuteronomista forrástörténelem létezését<ref>[https://books.google.com/books?id=Fl9dYJH_xUYC&dq=The+reform+of+King+Josiah+and+the+composition+of+the+deuteronomistic+history&printsec=frontcover&source=bn&hl=en&ei=6MyqTL-EF8jQcdng8KcE&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=5&ved=0CCoQ6AEwBA#v=onepage&q&f=false Eynikel, Erik, "The reform of King Josiah and the composition of the Deuteronomistic history" (Brill, 1996)] p.14ff</ref> és a könyvek eredetének kérdése tovább is vitatott.<ref>[https://books.google.com/books?id=TjfJHpNXUusC&printsec=frontcover&dq=Le+spectre+nominal.+Des+noms+de+mati%C3%A8res+aux+noms+d%E2%80%99abstractions&source=bl&ots=CGS393tozH&sig=kQ7BKqu5wDS60uZy-QWbs4PyIBw&hl=en&ei=fKG2TIbdHMXQcdLe9OcJ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBQQ6AEwAA#v=onepage&q&f=false Romer, Thomas, "The Future of the Deuteronomistic History" (Leuven University Press, 2000)] pp.120ff</ref>
==== Későbbi próféták ====
|
