„Dikromácia” változatai közötti eltérés

A legtöbb emlős az elterjedt elképzeléssel szemben nem színvak, hanem dikromát, két csaptípussal (kék és zöld). Ennek oka az ősi emlősök éjszakai életmódja.<ref>Gerhard Neuweiler, Gerhard Heldmaier: Vergleichende Tierphysiologie. Bd. 1 – Neuro- und Sinnesphysiologie, Springer, München 2003, {{ISBN|978-3-540-44283-9}}, 463–473.</ref> Az óvilági majmok, köztük az ember egy génduplikációval nyert egy újabb csaptípust (piros), ami az érett gyümölcsök felismerése mellett a kommunikációban is szerephez jut. Az újvilági majmok nőstényeinek kétharmada trikromát.<ref name="sdw05/2010">{{LiteraturCitLib

| Autorszerző = Gerald H. Jacobs,
|szerző2=Jeremy Nathans

| Titelcím = Farbensinn der Primaten

| Sammelwerksorozat = Spektrum der Wissenschaft

| Nummersorozatszám = 05

| Jahrév = 2010

| Seitenoldal = 44-51

| ISSN egyéb= {{ISSN|0170-2971 }}}}</ref>

A gyanú megerősítésére használják az Ishiara-tesztet (baboskönyv), illetve az anomaloszkópot. A különféle módszerekkel a zavar típusa és mértéke is meghatározható. A dikromát színteret meghatározza a hiányzó szín, a null-fényességű (null-luminanciájú) sík, és a null-krominanciájú sík.<ref>{{cite journal | last1 = Scheibner | first1 = H. | last2 = Cleveland | first2 = S. | year = 1998 | title = Dichromacy characterized by chrominance planes | url = | journal = Vision Research | volume = 38 | issue = 21| pages = 3403–3407 | doi=10.1016/s0042-6989(97)00373-8}}</ref> Magában a leírásban nem szerepel a hiányzó szín, ennek ellenére elég információt nyújt a fundamentális színtér meghatározására, így megmutatja, hogy milyen színeket lát a színtévesztő. Ez a null-fényességű és a null-krominanaciájú sík meghatározásából áll, amelyek a hiányzó színben metszik egymást.<ref>{{cite journal | last1 = Scheibner | first1 = H. | last2 = Cleveland | first2 = S. | year = 1997 | title = Dichromacy characterized by chrominance planes | url = | journal = Vision Research | volume = 38 | issue = 1| pages = 3403–3407 | doi=10.1016/s0042-6989(97)00373-8}}</ref>

Továbbá egy 2006-os kutatás szerint alacsony frekvenciákon (1 &nbsp;Hz) a színtévesztők küszöbértéke magasabb a színinformációkra, mint a normál színlátásúaké. Magasabb frekvenciákon (100 &nbsp;Hz) legalább olyan jók, mint a trikromátok.<ref>Sharpe Lindsay T. ; de Luca Emanuela ; Hansen Thorsten; et al. "Advantages and disadvantages of human dichromacy" ''JOURNAL OF VISION'', Volume: 6 Issue: 3 Pages: 213–223 DOI: 10.1167/6.3.3 Published: 2006</ref> Itt a Herzek nem a szín, hanem a takarás és kitakarás frekvenciáját jelentik.

Az első Triász kori emlősök trikromátok voltak,<ref name=Jacobs09>{{cite journal |last1=Jacobs |first1=G. H. |year=2009 |title=Evolution of colour vision in mammals |journal=[[Philosophical Transactions of the Royal Society B]] |volume=364 |pages=2957–67 |doi=10.1098/rstb.2009.0039 |url=http://rstb.royalsocietypublishing.org/content/364/1531/2957.full.pdf |pmc=2781854 |pmid=19720656 |issue=1531}}</ref> de a legtöbb [[méhlepényes emlős]] dikromát.<ref>{{cite journal|last=Bowmaker|first=JK|title=Evolution of colour vision in vertebrates|journal=Eye (London, England)|year=1998|volume=12 ( Pt 3b)|pages=541–7|pmid=9775215|doi=10.1038/eye.1998.143}}</ref> A nagyobb hullámhosszak látásának képessége elveszett a méhlepényes emlősök őseinél, de megmaradt az [[erszényeseknél]],<ref>{{cite journal | last1 = Arrese | first1 = C. A. | last2 = Oddy | first2 = A. Y. | last3 = Runham | first3 = P. B. | last4 = Hart | first4 = N. S. | last5 = Shand | first5 = J. | last6 = Hunt | first6 = D. M. | last7 = Beazley | first7 = L. D. | year = 2005 | title = Cone topography and spectral sensitivity in two potentially trichromatic marsupials, the quokka (''Setonix brachyurus'') and quenda (''Isoodon obesulus'') | url = | journal = Proceedings of the Royal Society of London Series B | volume = 272 | issue = | pages = 791–796 | doi=10.1098/rspb.2004.3009}}</ref> amelyekre ma is a trikromázia a jellemző. A genetikai bizonyítékok és a viselkedés vizsgálata szerint a [[Didelphis albiventris]] faj dikromát; sőt, az egész [[Didelphis nem]] dikromát.<ref>{{cite journal | last1 = Gutierrez | first1 = E.A. | last2 = Pegoraro | first2 = B.M. | last3 = Magalhães-Castro | first3 = B. | last4 = Pessoa | first4 = V.F. | year = 2011 | title = Behavioural evidence of dichromacy in a species of South American marsupial | url = | journal = Animal Behaviour | volume = 81 | issue = | pages = 1049–1054 | doi=10.1016/j.anbehav.2011.02.012}}</ref> A dikromatikus színlátás segít színeket megkülönböztetni a félhomályban;<ref>{{cite journal |last1=Vorobyev |first1=M. |year=2006 |title=Evolution of colour vision: The story of lost visual pigments |journal= Perception|volume=35| publisher=ECVP Abstract Supplement |url=http://www.perceptionweb.com/abstract.cgi?id=v060037}}</ref> az ősi méhlepényes emlősök éjszakai életmódja kedvezett a harmadik csaptípus elvesztésének.<ref>{{cite journal|last=Neitz|first=GH|author2=Neitz, M |author3=Neitz, J |title=Mutations in S-cone pigment genes and the absence of colour vision in two species of nocturnal primate|journal=[[Proceedings of the Royal Society B]]|year=1996|volume=263|issue=1371|pages=705–10|pmid=8763792|url=http://www.neitzvision.com/content/publications/1996-Jacobs-Mutations_in_s-cone_genes-ProBioSci.pdf|accessdate=19 January 2013|bibcode=1996RSPSB.263..705J|doi=10.1098/rspb.1996.0105}}</ref>

A méhlepényes emlősök között a következők kivételek a dikromatikus színlátás alól: a [[keskenyorrú majmok]], köztük az [[ember]]rel, akik trikromátok;<ref>{{cite journal|last=Vorobyev|first=M|title=Ecology and evolution of primate colour vision|journal=Clinical & experimental optometry : journal of the Australian Optometrical Association|date=Jul 2004|volume=87|issue=4–5|pages=230–8|pmid=15312027|url=http://www.csh.rit.edu/~oguns/school/psychology/Articles/EcologyEvolutionPrimateColorVision.pdf|accessdate=7 January 2013|doi=10.1111/j.1444-0938.2004.tb05053.x}}</ref> és a tengeri emlősök, akik monokromátok egy csaptípussal, ide értve az [[úszólábúak]]at és a [[cetek]]et. A legtöbb [[újvilági majmok|újvilági majomfajnál]] a hímek dikromátok, és a nőstények 60%-a trikromát; a trikromázia genetikai okokból nem alakulhat ki a hímeknél. A [[bőgőmajomformák]]nál azonban a helyzet az emberéhez hasonló. Az [[éjimajomfélék]] viszont a tengeri emlősökhöz hasonlóan monokromátok.<ref>{{cite journal | last1 = Jacobs | first1 = G. H. | last2 = Deegan | first2 = J. F. | year = 2001 | title = ''Photopigments and colour vision in New World monkeys from the family Atelidae. ''Proceedings of the Royal Society of London | url = | journal = , Series B, | volume = 268 | issue = | pages = 695–702 | doi=10.1098/rspb.2000.1421}}</ref><ref>{{cite journal | last1 = Jacobs | first1 = G. H. | last2 = Deegan | first2 = J. F. | last3 = Neitz | first3 = | last4 = Neitz | first4 = J. | last5 = Crognale | first5 = M. A. | year = 1993 | title = Photopigments and colour vision in the nocturnal monkey, ''Aotus'' | url = | journal = Vision Research | volume = 33 | issue = | pages = 1773–1783 | doi=10.1016/0042-6989(93)90168-V | pmid=8266633}}</ref><ref>{{cite journal | last1 = Mollon | first1 = J. D. | last2 = Bowmaker | first2 = J. K. | last3 = Jacobs | first3 = G. H. | year = 1984 | title = ''Variations of colour vision in a New World primate can be explained by polymorphism of retinal photopigments. ''Proceedings of the Royal Society of London | url = | journal = , Series B, | volume = 222 | issue = | pages = 373–399 | doi=10.1098/rspb.1984.0071 | bibcode=1984RSPSB.222..373M}}</ref><ref>Sternberg, Robert J. (2006) Cognitive Psychology. 4th Ed. Thomson Wadsworth.</ref>