„Tuboly László (költő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
25. sor:
Tuboly László rövid ideig jószágkormányzó volt a [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] gróf muraközi birtokában, ahol [[Hajnóczy József (jogász)|Hajnóczy József]]fel ismerkedett meg és így került kapcsolatba a [[magyar jakobinus mozgalom]]mal. [[1777]]. [[szeptember 9.]] és [[1781]]. [[szeptember 21.]] között az éppen létesített új [[zalalövő]]i járás első alszolgabírája lett, a majdani sógora mellett, [[Farkas András (főszolgabíró)|boldogfai Farkas András]] ([[1740]]-[[1780]]) főszolgabíró mellett. [[1781]]. [[szeptember 24.]]-e és [[1786]]. [[június 14.]] között Egerszeg alszolgabírája, majd a ugyanennek a járásnak a főszolgabírája lett [[1790]]. [[április 7.]]-e és [[1795]]. [[május 4.]]-e között.<ref>http://www.zml.hu/adatbazisok/archontologia/archonlista.php</ref>
 
[[1794]]. [[augusztus 18.]]-án a felperes csébi Pogány Ádám (1746-1814), és az alperes [[boldogfai Farkas család]] között létrejött egy egyezmény.<ref name="SzinnyeyPogány Ádám">{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/p/p20200.htm|title=Szinnyey József. Magyar írók élete és munkái: Csébi Pogány Ádám.}}</ref> Pogány Ádám szolgabíró a Gömör vármegyei Kelemér nevű településen lakott, azonban elszánta magát, hogy vissza fogja szerezni a családja ősi zalai birtokait. Több családot is beperelt akkor (köztük más megyékben az Eszterházyt és a Gyulafit). Zalában felkereste a boldogfai Farkas családot, amely Farkas Ferencné barkóczi Rosty Annán keresztül örökölte polyanai Brodarics Mátyásné csébi Pogány Sára ősanyja birtokai egy jelentős részét.<ref>ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 3. doboz 156.p.</ref> Tuboly László, boldogfai Farkas Erzsébet férje, sógorával, [[Farkas Ferenc (jezsuita szerzetes)|boldogfai Farkas Ferenccel]] ([[1742]] – [[1807]]), nemesapáti plébánossal, együttműködvén a család régi oklevelei alapján összeállította a leszármazási táblákat, és kutatta a boldogfai Farkas család osztopáni Perneszy és szenterzsébeti Terjék őseit. Pogány Ádámnak végül sikerült szereznie 1000 arany vinculumot a családtól. [[1795]]. májusában találjuk a [[dékánfalva]]i birtokán, és állása ekkor gróf Festetics György Csáktornya uradalmi kormányzója volt.
 
[[Spissich János]] ([[1745]]-[[1804]]) zalai alispánnal szintén szoros barátságot ápolt, és ő is tagja volt a "''Jó tanácshoz''" címzett szabadkőműves páholynak Zalaegerszegen, amelyet Spissich vezetett.{{refhely|Abafi 1993}} Ugyanakkor, közeli barátja volt Tuboly Lászlónak [[Pálóczi Horváth Ádám]], és több alkalomban levelezett [[Kazinczy Ferenc]] íróval, a magyar nyelvről.<ref>http://adattar.vmmi.org/cikkek/4396/letunk_1991.1-2_02_szeli_istvan.pdf</ref> László kapcsolatba került a Martinovics mozgalommal és a megyei ellenállásban való részvétele miatt elmozdították az állásából Spissich Jánossal és gróf FestetichFestetics Györggyel együtt [[1795]]-ben.<ref>http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=842</ref> Ő semmisítette meg Spissich kompromittáló iratait, elősegítve, hogy a megye alispánját ne ítéljék el a Martinovics-perben. Ezek[[1797]]-ben született a gyermeke Nagylengyelben, azonban a nagy botrány után [[1798]]-tól ismét visszavonult a dékányfalvai birtokára és gróf Festetics védelmét élvezte egy ideig. Egy idő után pedig visszavonult a [[nagylengyel]]i birtokába, ahol komolyabban kezdett foglalkozni az irodalommal és a költészettel. Horváth Ádám és Tuboly együtt vásárolta meg Spissich Sándortól apja, Spissich János könyvtárát, mivel a tervük az volt, hogy közösen építenek egy házat a két család használatára.{{refhely|Németh 2011|77. old.}}
 
Az [[1806]]. [[június 9.]]-i vármegyei közgyűlésen bizottságot választottak a megyei tiszti szótár elkészítésére. A bizottság tagjai közül báró Gilányi János, forintosházi Forintos Gábor, Tuboly László, [[Kisfaludy Sándor]], Takáts József és Csutor János találhatóak.<ref name="nyelvugye">{{Cite web|url=http://epa.oszk.hu/01600/01610/00011/pdf/vmm_11_1972_26_poor.pdf|title=A közigazgatási nyelv ügye Zala vármegyében a XVIII. század