„Joseph Goebbels” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszavontam Dongobaba (vita) szerkesztését (oldid: 19490804) A WD linkkel és dátummal együtt behívja, jobb úgy. Címke: Visszavonás |
a Albert Speer egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
130. sor:
[[File:Bundesarchiv Bild 183-J05235, Berlin, Großkundgebung im Sportpalast.jpg|thumb|Goebbels beszéde a berlini Sportpalotában, 1943. február 18.]]
[[File:Bundesarchiv Bild 146-1992-093-13A, Offiziere und NS-Führer, u.a. Goebbels und Speer.jpg|thumb|Goebbels (középen), [[Albert Speer (építész, 1905–1981)|Albert Speer]] és más vezetők rakétakísérletet tekintenek meg [[Peenemünde]] mellett]]
Az újabb és újabb háborús kudarcok nyomán Goebbels szorgalmazta Hitlernél, hogy vezesse be a „[[totális háború]]t”, azaz a teljes gazdasági élet átállítását a háborús viszonyokra.{{refhely|Longerich|549–550. o.}} E témában adta elő Goebbels a legismertebb beszédét 1943. február 18-án a berlini Sportpalastban. Szenvedélyesen követelte hallgatóságától a totális háború iránti elkötelezettséget, ebben láttatta a német nép megmentésének egyetlen esélyét. Célzást tett arra is, hogy a zsidóság megsemmisítésének folyamata már megkezdődött. A beszédet élőben közvetítette a rádió, és filmre is felvették. Ebben az időben fedezték fel a németek a [[katyńi vérengzés]] tömegsírjait, és Goebbels természetesen ezt is bevetette annak érdekében, hogy éket verjen a szövetségesek közé.{{refhely|Thacker|255–257}}
174. sor:
Goebbels képzett, intelligens, karakteres koncepciókkal rendelkező személyiség volt, de 1925-től gyakorlatilag megszűnt önálló véleményt alkotni, még kevésbé hangoztatni. Mindenben Hitler álláspontját követte, azok változásán keresztül is. Jó példa erre a Szovjetunióval kapcsolatos nézeteinek változása. 1925-ben még Strasserékkal, azaz a náci párton belüli „baloldali” ellenzékkel együtt ellenezte azt a hitleri koncepciót, hogy a német „életteret” a Szovjetunió rovására kell biztosítani. Ezután Hitler mellé állva a [[Mein Kampf]]ban rögzített hitleri antibolsevik propaganda nagy organizátora lett. 1939-ben őt is meglepte a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] (ebből is látszik, hogy Hitler őt számos fontos döntésébe nem avatta be előzetesen), de hűségesen követte az új taktikai irányvonalat. Nem sokkal később az egyik főszereplője volt annak a világtörténelmi méretű cselvetésnek, amikor a Szovjetunió megtámadására készülve fenntartották a Nagy-Britannia ellen készülő invázió látszatát. Ezt követően pedig propagandája újra teljes erővel bolsevikellenes irányba fordult.{{refhely|Ormos|11. o.}}
A vég közeledtével azonban már akadtak olyan ügyek, amelyekben Goebbels nem értett egyet Hitlerrel, aki 1945. március 19-én kiadta a később [[Néró-parancs]]nak{{wd|Q163067}} elnevezett utasítását, amely szerint a német visszavonulás során az ország minden olyan ipari, infrastrukturális és egyéb létesítményét el kell pusztítani, amelyet az ellenség katonai célokra esetleg felhasználhatna. Ezzel párhuzamosan a „zászlórendeletben” azt követelte, hogy abban a házban, ahol fehér zászlót tűznek ki, minden férfit agyon kell lőni. Egy további parancsban leszögezte, hogy „ez idő szerint a lakosságra semmiféle tekintettel nem lehet lenni”. Goebbels ezzel kapcsolatban osztotta [[Albert Speer (építész, 1905–1981)|Albert Speer]] véleményét, aki szerint ezek a parancsok nemcsak értelmetlenek, hanem végrehajthatatlanok is, és naplójában leszögezte: a háborús politikának nem lehet feladata a népet heroikus pusztulásba vezetni.{{refhely|Ormos 1997|456. o.}}
===Radikalizmus===
| |||