„Rodosz (sziget)” változatai közötti eltérés

Partvonala több mint 200 km hosszú, a nyugati parton szürke homokos, kavicsos strandok a jellemzőek, a keleti parton homokos öblök találhatók a mészkősziklák előtt.{{refhely|Davies|6.oldal|azonos=D6}}

 

 

Állandó folyók nincsenek a szigeten, csak néhány forrás és kis patak (Epta Pigesz, Petaludesz). A téli esős évszakban a kiszáradt folyómedrek, aszóvölgyek megtelnek rohanó vízzel.{{refhely|Davies|6.oldal|azonos=D6}}

és természetesen a görög államokkal is. A fő kereskedelmi útvonal kelet felé vezetett a part menti hajózás révén. A rodosziak a [[kilikia]]i [[Tarsus]]ban is kereskedelmi állomást hoztak létre i. e. 800 körül, de ez utóbbit i. e. 696-ban az [[asszírok]] támadása elpusztította. Ekkoriban hozták létre a [[lükia]]i [[Faszilísz]]ban{{Linkiw|Faszilísz|Phaselis|en}} a kereskedelmi raktáraikat.{{refhely|Zafeiropoulou|22. oldal}} Rodosz később, más görög [[polisz]]okkal együttműködve, kolóniákat létesített Szicíliában ([[Gela]], [[i. e. 688]]), Dél-Itáliában, a [[Baleár-szigetek]]en, az észak-afrikai partokon ([[Kiríni]]), az [[Ibériai-félsziget]] és a mai [[Franciaország]] földközi-tengeri partjain is.{{refhely|Davies|15.oldal}}{{refhely|Mavromataki|25. oldal}}

 

 

A rodoszi városállamokban nem csak a kereskedelem virágzott, hanem a kézművesség is. A rodoszi kerámia vetekedett a [[korinthosz]]ival és saját vonásokkal rendelkező aranyművesség is kialakult.{{refhely|Mavromataki|26. oldal|azonos=M26}}

A [[görög–perzsa háborúk]] elején, [[i. e. 490]]-ben [[I. Dárajavaus perzsa király]] hadvezére, [[Datis]] (Datus) még sikertelenül ostromolta Lindosz várát, de néhány évvel később már sikerült elfoglalniuk a perzsáknak a szigetet. Rodosz így a [[szalamiszi csata|szalamiszi csatában]] már a perzsák oldalán harcolt 40 hajóval.{{refhely|azonos=M26}} A nagy athéni győzelmek után Rodosz belépett a [[Déloszi Szövetség]]be ([[i. e. 479]]), amelyet Athén és más égei-tengeri városállamok alapítottak.

 

 

Diagórasz fia, Dorieusz kezdeményezta a három rodoszi [[polisz]], Jaliszósz, [[Kamirosz]] és [[Lindosz]] összefogását is egy közös városállam létrehozására a sziget stratégiai fontosságú északi csücskében. {{refhely|Zafeiropoulou|17. oldal}} [[I. e. 408]]-ban tárgyalások útján létrehoztak egy alapokmányt arról, hogy az új város közös adminisztráció és népgyűlés ([[ekklészia]]) alatt fog működni, közös tanácsa ([[bulé]]), és három fő végrehajtó tisztviselője, [[prütanisz]]a lesz. Az új város neve a „Rodosziak démosza” (δῆμος Ρόδου), védőistene [[Héliosz]] napisten lett, az ő papja volt az [[arkhón]], a prütaniszok elnöke. Az új várost a [[milétosz]]i [[Hippodamosz]] műépítő tervei szerint, szabályos alaprajzzal építették fel. A sziget három [[démosz]]ra történt felosztása megmaradt, de ezek ettől fogva már csak a helyi ügyekben voltak illetékesek.{{refhely|azonos=M28}}{{refhely|Demosz}}

 

==Éghajlata==

 

{{Éghajlattáblázat