„Landerer Lajos” változatai közötti eltérés

▲Neves, német eredetű magyar nyomdászcsaládban született. Apja halála, [[1810]]. [[április 16.|április 13231-a]] után örökölte a család pesti és pozsonyi nyomdáját. Bölcsészeti tanulmányok után rövid ideig katonáskodott, majd Bécsben kitanulta a kőnyomtatást. Nyomdái tényleges vezetését 1824-ben vette át. A későbbi főváros jelentőségét felismerve, elsősorban pesti nyomdáját fejlesztette jelentősen. 1833-ban, [[Magyarország]]on elsőként ő készített színes nyomatot. Az [[1838-as pesti árvíz]] idején számos ember életét megmentette, ezért a díszpolgárává választották. 1840-ben [[Heckenast Gusztáv (nyomdász)|Heckenast Gusztáv]] könyvkereskedővel társulva [[Landerer és Heckenast]] néven nyomda és kiadóvállalatot alapított, amely [[Magyarország]]on az első, modern értelemben vett nagy teljesítményű nyomdaipari vállalkozás volt.

▲Landerer jó kapcsolatot tartott a bécsi udvari körökkel és az osztrák titkosrendőrséggel<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/81-02/ch02.html Sándor Pál: A titkosrendõrség Magyarországon a reformkor kezdetén], tankonyvtar.hu</ref> is, így mikor a vállalkozás 1841-ben megindította a [[Pesti Hírlap]] kiadását, [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich|Metternich]] herceg javaslatára a lap szerkesztésére [[Kossuth Lajos|Kossuth lajcsi]]t kérte fel. Metternich arra számított, hogy ezzel a politikai fogságból éppen kiszabadult Kossuth Lajos tevékenységét a cenzúra keretei közé szoríthatja. A számítás nem vált be, ezért 1844-ben a bécsi udvar nyomására Landerer kiprovokálta Kossuth lemondását a szerkesztői posztról.