„Madách Imre (író)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
80. sor:
1849 januárjában a császári csapatok megérkeztek Balassagyarmatra, s báró [[Majthényi László]] királyi biztos, aki a főispáni teendőket látta el, február 4-én a tisztikart felesküdtette [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc Józsefre]]. A magyar felkelők áprilisban elfoglalták a megyeszékhelyet, [[Repeczky Ferenc]], Kossuth kormánybiztosa, aki a főispáni teendőket látta el, kiáltványt adott ki, amelyben a báró Majthényi László alatt hivatalt viselt személyeket, így többek között Madách Imrét is hazaárulónak nevezte, hivatalukból pedig felfüggesztette. Álláspontját kevesen osztották, Nógrád megye választmánya április 21-én döntést hozott, melynek értelmében a tisztviselők zöme, köztük Madách Imre is, továbbra is megmaradhatott hivatalában. 1849 júliusában az [[Orosz Birodalom|orosz]] csapatokkal szembeni általános népfelkelésre szólította fel környéke lakosságát. Június 6-án írta meg felhívását, mely ''Hírlelő'' néven lett ismert.
 
Még ugyanebben az évben, 1849. augusztus 16-án a költő nővérét, [[Madách Mária|Madách Máriát]], annak első házasságából való tizenöt éves fiát, Huszár Józsefet és Mária második férjét, [[Balogh de Mankó Bük|Balogh Mankobükki]] Károly honvéd őrnagyot [[Marosszlatina]] mellett ([[Erdély]]ben) [[románok|román]] parasztok brutális kegyetlenséggel meggyilkolták. Öccse, Pál, aki [[Kossuth Lajos|Kossuth]] mellett működött, futárszolgálat következtében [[tüdőgyulladás]]t kapott, és október 1-jén Sztregován belehalt betegségébe. Az osztrák megtorlás is elérte őket, hiszen Károly öccse menyasszonyának apját [[Julius Jacob von Haynau|Haynau]] felakasztatta.{{refhely|Szinnyei 1902||Bokor 1897|}}
 
=== A szabadságharc után ===