„Hegyvidéki éghajlat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
A [[hőmérséklet]] 100 m-enként átlagosan 0,5 °C-kal csökken; az éghajlatban és ennek megfelelően a növényzetben úgynevezett hegyvidéki övezetesség alakul ki. Általános jellemzője a hegyvidéki éghajlatnak, hogy a hőmérséklet egész évben alacsonyabb, a csapadék pedig több, mint a környezetében levő alacsonyabb területeké, tehát kialakulását döntően a [[tengerszint feletti magasság]] határozza meg.
Ezen kívül az itteni éghajlatot még számos tényező befolyásolja. Más-más értékű besugárzást kapnak a különböző irányú lejtők, völgyek, a magányosan álló hegyek, a fennsíkok és a hegységek medencéi. Mindezek azonos földrajzi szélességen és tengerszint feletti magasságban is jelentősen módosítják az éghajlatot kis távolságon belül is. A hegyek szél felőli oldala mindig több csapadékot kap, mint a szélárnyékos oldal és a zárt medencék, fennsíkok, amelyek esetenként [[sivatag]]ossá is válhatnak. {{refhely|Földünk és környezetünk}}
A páramennyiség a magassággal erősen csökken; a relatív páratartalom mentére jellemző, hogy a magaslatokon a levegő télen szárazabb, nyáron pedig közelebb áll telítettségi állapotához. Az elpárolgás a kisebb [[légnyomás]] következtében erősebben folyik a felsőbb régiókban.
| |||