„Hegyvidéki éghajlat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor:
A hegyeknek abban is van klimatikus jelentőségük, hogy a szeleket irányukból kitérítik; igen fontos az éghajlatra, ha magas hegyláncok a hideg szeleket feltartóztatják. Feltűnő példa ugyan erre [[India]] északi része is, mely a [[Himalája]] hatalmas hegygerince által az északi szelektől meg van óva, úgy hogy téli hőmérséklete vagy 7 fokkal nagyobb, mint az egyenlő földrajzi szélesség alatt levő dél-[[Kína|Kíná]]é. Ellenben az Észak-Amerikában észak-déli irányba húzódó [[Sziklás-hegység]] az északi sarktól jövő szeleket nem tartóztathatja fel, azért azok még a déli államokba is beviszik az alacsony hőmérsékletet. Azonkívül hegyvidékeken a bizonyos periodikusan jelentkező helyi szeleket is lehet tapasztalni.
Hogy a magashegyi éghajlat milyen magasságban kezdődik, az elsősorban a földrajzi szélességtől függ. Míg a [[Himalája]] [[india]]i oldalán az örök hó határa {{szám|4900|m}}, addig az a [[tirol]]i [[Alpok]]ban {{szám|2800|m}}-nál (''20. század eleje'') vagy a [[Spitzbergák]]on már {{szám|600|m}}-nál kezdődik. {{refhely|Pallas}}
A [[mérsékelt övezet]]ben a növényzeti övei: először szántó, majd [[lombhullató erdő]]k, utána [[Tűlevelűek|fenyőerdő]]k, majd hegyvidéki rét és cserjék, végül mohák, zuzmók, és kopár [[szikla|sziklák]].
| |||