Wikipédia

„Hegyvidéki éghajlat” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
A páramennyiség a magassággal erősen csökken; a relatív páratartalomra jellemző, hogy a magaslatokon a levegő télen szárazabb, nyáron pedig közelebb áll telítettségi állapotához. Az elpárolgás a kisebb [[légnyomás]] következtében erősebben folyik a felsőbb régiókban. {{refhely|Pallas}}
 
HogyMinden hegységben, ha elég magas, elérjük azt a magashegyimagasságot, ahol az [[évi középhőmérséklet]] 0 °C alatt marad, és ahol több [[hó]] esik, mint amennyi elolvad. Ez a hóhatár.
Hogy a éghajlathóhatár milyen magasságban kezdődik, az elsősorban a földrajzi szélességtől függ. Míg a [[Himalája]] [[india]]i oldalán az örök hó határa {{szám|4900|m}}, addig az a [[tirol]]i [[Alpok]]ban {{szám|2800|m}}-nál (''20. század eleje'') vagy a [[Spitzbergák]]on már {{szám|600|m}}-nál kezdődik. {{refhely|Pallas}}
 
A [[mérsékelt övezet]]ben a növényzeti övei: először szántó, majd [[lombhullató erdő]]k, utána [[Tűlevelűek|fenyőerdő]]k, majd hegyvidéki rét és cserjék, végül mohák, zuzmók, és kopár [[szikla|sziklák]].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyvidéki_éghajlat”