„Hegyvidéki éghajlat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor:
Hogy a hóhatár milyen magasságban kezdődik, az elsősorban a földrajzi szélességtől függ. Míg a [[Himalája]] [[india]]i oldalán az örök hó határa kb. {{szám|4900|m}},{{refhely|Pallas}} addig az [[Alpok]]ban {{szám|2800}}–{{szám|3000|m}}-en vagy a [[Skandináv-hegység]]ben már {{szám|600|m}}-en kezdődik (''a 20. század végén''). {{refhely|Földünk és környezetünk}}
A [[mérsékelt övezet]]ben a növényzeti övei: először szántó, majd [[lombhullató erdő]]k, utána [[Tűlevelűek|fenyőerdő]]k, majd hegyvidéki rét és cserjék, végül [[
A magas hegyeknek abban is van klimatikus jelentőségük, hogy a szeleket irányukból kitérítik; igen fontos az éghajlatra, ha magas hegyláncok a hideg szeleket feltartóztatják. Feltűnő példa ugyan erre [[India]] északi része is, mely a [[Himalája]] hatalmas hegygerince által az északi szelektől meg van óva, úgy hogy téli hőmérséklete vagy 7 fokkal nagyobb, mint az egyenlő földrajzi szélesség alatt levő dél-[[Kína|Kíná]]é. Ellenben az Észak-Amerikában észak-déli irányba húzódó [[Sziklás-hegység]] az északi sarktól jövő szeleket nem tartóztathatja fel, azért azok az USA déli államaiba is beviszik az alacsony hőmérsékletet. Azonkívül hegyvidékeken a bizonyos periodikusan jelentkező helyi szeleket is lehet tapasztalni. {{refhely|Pallas}}
| |||