„Lenkey János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: 1848–1849-es → 1848–49-es AWB |
→Élete: kis jav. |
||
17. sor:
== Élete ==
[[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör]]i származású köznemesi családba született. A tiszti iskola utászkarának elvégzése után 1822-ben lépett a császári hadseregbe. [[1848]] tavaszán százados a 6. [[huszár]]ezred 2. századánál, melyet később csak Württemberg-huszároknak neveztek és akik 1849-től világoskék ruhát viseltek, rajta 5 sor sárga zsinórral és piros csákót
[[Kép:A Lenkey huszárok átkelnek a Dnyeszteren – Benczúr Gyula.jpg|balra|bélyegkép|Benczúr Gyula: Visszatérő Lenkey huszárok]]
[[Fájl:Lenkey birthhouse.JPG|265px|bélyegkép|jobb|Lenkey szülőháza a Kovács János és a Széchenyi István út sarkán]]
24. sor:
A csak nemrégiben hivatalba lépő [[Mészáros Lázár]] hadügyminiszternek súlyos problémát jelentett Lenkey századának szökése. Az osztrák hadügyminisztérium követelte Lenkey megbüntetését, a magyar közvélemény azonban lelkesen a szökött katonák mellé állt. Fennállt a veszély, hogy [[Theodor Baillet von Latour|Latour]] bécsi hadügyminiszter az ügyre hivatkozva megtagadja a magyar sorozású ezredek már megígért hazaszállítását, ezért Mészárosnak kockára kellett tennie még meg sem szerzett népszerűségét. A magyar hadügyminisztérium nyilatkozatban ítélte el Lenkey századának szökését és elrendelte az ügy kivizsgálását. Ekkor született [[Petőfi Sándor]] ''Lenkei százada'' című verse, melyben a költő kiáll Lenkey mellett és elítéli a magyar hadügyminiszter eljárását. A megoldás végül az lett, hogy a századot „büntetésül” beosztották a szerb felkelők ellen felállított seregbe. A század becsülettel végigharcolta a délvidéki háborút, jutalmul Lenkey Jánost októberben ezredessé léptették elő és kinevezték az alakuló első honvéd huszárezred, a 13. Hunyadi huszárezred parancsnokának. Az ő ezredébe osztották be ideiglenesen [[Rózsa Sándor]]nak a hazáért harcolni kész betyárjait, mintegy százötven főt.
Decemberben a [[Bakonyi Sándor]] honvéd tábornok parancsnoksága alatt álló bácskai hadtest egyik dandárjának parancsnoka lett. Bakonyi Sándor [[december 16.|december 16-án]] elhagyta a szabadságharc ügyét, és utóda [[Esterházy Sándor (1809–1867)|Esterházy Sándor]] tábornok sem volt hajlandó végrehajtani az [[Országos Honvédelmi Bizottmány]] parancsait. A január közepén [[Verbász]]on tartott tiszti gyűlésen Esterházy a tiszttársaival együtt kijelentette, hogy nem hajlandó császári reguláris csapatok ellen harcolni. A hadtestet a felbomlástól gróf [[Vécsey Károly]] ezredes, valamint Lenkey János és Baudisz József századosok határozott fellépése mentette meg.
1849. március 15-én tábornokká léptették elő és a [[Komárom (Szlovákia)|komáromi]] várőrség parancsnokává nevezték ki. Be tudott jutni az ostromzár alatt álló várba és [[Guyon Richárd]] tábornok megérkezéséig, [[1849]]. [[április 20.|április 20-áig]] ő volt a vár parancsnoka is. Guyon és Lenkey kinevezése a komáromi várba szükségmegoldás volt, Kossuth így akarta megoldani azt a problémát, hogy a hadsereg márciusi átszervezésekor a főseregnél nem jutott nekik megfelelő beosztás. Lenkey a komáromi várban ugyan
Sírja ma szülővárosában Egerben van. Aradi sírfelirata a következő volt:
{{idézet 2|
| |||