„Gömbös Gyula” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
/* Politikai pályafutóversenye |
Visszaállítottam a lapot GegeZ változatára (mentés ideje: 2018-03-10 16:52:28, oldid: 19721583) a Látszer segítségével Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{Vezető infobox
| név =Gömbös Gyula
| nemzetiség =magyar
| kép =GyulaGombosByTiborPolya.jpg
| képméret =200px
| képaláírás =
| kiskép =
| állam =A [[Magyar Királyság]]
| sorszám =29
| megnevezés =[[Magyarország kormányfőinek listája|miniszterelnöke]]
| főnöke-neve =[[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]]
| főnöke-tisztsége = Kormányzó
| terminus kezdete =[[1932]]. [[október 1.]]
| terminus vége =[[1936]]. [[október 6.]]
| előd =[[Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)|Károlyi Gyula]]
| utód =[[Darányi Kálmán (miniszterelnök)|Darányi Kálmán]]
| állam2 =
| megnevezés2 =
| sorszám2 =
| terminus kezdete2=
| terminus vége2 =
| előd2 =
| utód2 =
| születési dátum =[[1886]]. [[december 26.]]
| születési hely =[[Murga]]
| halálozási dátum =[[1936]]. [[október 6.]] {{életkor-holt|1886|12|26|1936|10|6}}
| halálozási hely = [[München]]
| házastárs =Greta Reichert (első)<br />Szilágyi Erzsébet (második)<br />Greta Reichert (harmadik)
| párt =[[Országos Kisgazdapárt]]<br />(1920–1922)<br />[[Egységes Párt]]<br />(1922–1924)<br />[[Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt|„Fajvédő Párt”]]<br />(1924–1928)<br />Egységes Párt → [[Nemzeti Egység Pártja|NEP]]<br />(1928–1936)
| elnök =
| alelnök =
| helyettes =
| választókerület =[[Abádszalók]]
| foglalkozás = katonatiszt
| aláírás =
| lábjegyzet =
|}}
Vitéz [[jákfa]]i '''Gömbös Gyula''' ([[Murga]], [[Tolna vármegye]], [[1886]]. [[december 26.]] – [[München]], [[1936]]. [[október 6.]]), császári és királyi ([[k. u. k.]]) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a [[Magyar Királyság]] [[Magyarország kormányfőinek listája|miniszterelnöke]] [[1932]]-től haláláig.
A Tanácsköztársaság bukása után belépett a [[Nagyatádi Szabó István]] vezette [[Országos Kisgazdapárt]]ba, amelynek színeiben [[1920]]-ban [[Törökszentmiklós]] nemzetgyűlési képviselőjévé választották. Támogatta Horthy kormányzóvá választását. [[1921]] októberében a király [[királypuccs|második visszatérési kísérlete]] idején fontos szereászlóaljak és a budapesti helyőrség) mozgósításában, és a [[budaörsi csata|budaörsi csatában]].▼
== Ifjúsága, út a politikába ==
Gömbös Gyula [[1886]]. [[december 26.|december 26-án]] született a [[Tolna vármegye]]i Murgán [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] tanítói családban. Édesapja idősebb jákfai Gömbös Gyula ([[1858]] - [[1921]]),<ref name="iddgömbösgyula">{{Cite web|url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=64387|title=macse.hu idd. Gömbös Gyula adatlapja}}</ref> a falu elemi iskolájának evangélikus felekezetű tanítója, édesanyja Weitzel Mária volt. Ősei főként [[németek]] voltak, ám magyar [[nemesi rend|nemesi]] felmenőkkel is büszkélkedhetett. Az elemi iskolát Murgán végezte ([[1893]]–[[1897]]), majd családjával [[Sopron]]ba költözött, ahol az [[Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola|evangélikus líceumban]] (1897–[[1901]]) folytatta tanulmányait. 1901-től a [[pécs]]i [[honvéd hadapród iskola]] növendéke lett. [[1905]]-ben [[zászlós]]sá avatták, első állomáshelye a [[zágráb]]i 25. honvéd gyalogezred volt. [[1912]]-ben főhadnagyként vonult be a [[bécs]]i hadiiskolába, ahol [[vezérkar]]i [[tiszt]]i képzésben vett részt. Az [[első világháború]] végére már vezérkari százados volt. [[1918]]-ban [[Budapest]]re sietett és a [[harmadik Wekerle-kormány]] hadügyminisztériumában vállalt tisztséget: egy ideig katonai attasé volt Zágrábban, illetve a [[Balkán (térség)|balkáni]] hadműveletekért felelős csoportot vezette.
Gömbös még [[1918]] végén sem akarta feladni a háborút. [[Wekerle Sándor (miniszterelnök)|Wekerle Sándornak]] írt emlékiratában a magyar hadsereg újjászervezésével, a tartalékosok és a „fölöslegessé vált” haderő mozgósításával magyar szempontból még megmenthetőnek tartotta a helyzetet. Még az [[őszirózsás forradalom]] után is tett kísérletet megmenteni történelmi magyar területeket; ezen lépések egyike vezetett a [[Magyar Országos Véderő Egylet]] (MOVE) megalakulásához [[1919]]. [[január 19.|január 19-én]], a [[Gólyavár]]ban.
== Politikai pályafutása ==
[[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]], majd [[Berinkey Dénes]] polgári demokratikus kormánya felismerte, hogy a fegyveres MOVE potenciális veszélyforrás a forradalmi berendezkedésre nézve. Gömbös a letartóztatást elkerülendő [[Bécs]]be emigrált, ahol a [[Magyar Tanácsköztársaság]] kikiáltása után csatlakozott a [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] vezette ellenforradalmi [[Anti Bolsevista Comité]]hez (''ABC''), mely legfőbb feladatának a [[proletárdiktatúra]] megdöntését tartotta. Az ABC megbízásából [[Belgrád]]ban tárgyalt a megszálló [[Franciaország|francia]] erőkkel, majd [[Szeged]]re ment [[Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)|Károlyi Gyula]] [[szegedi kormány|ellenforradalmi kormányához]]. Egyes források szerint Károlyi az ő javaslatára hívta [[Arad (Románia)|Aradra]] [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklóst]], hogy [[aradi kormány|kormánya]] honvédelmi minisztere legyen. (Horthy a kormány Aradra költözése után a franciák nyomására kilépett a kormányból és a szerveződő [[Nemzeti Hadsereg]] fővezére lett.) Az időközben [[szegedi kormány|szegedi ellenkormány]] által bécsi megbízottnak kinevezett Gömbös a kormánytól függetlenedő fővezért mindvégig támogatta.
▲A Tanácsköztársaság bukása után belépett a [[Nagyatádi Szabó István]] vezette [[Országos Kisgazdapárt]]ba, amelynek színeiben [[1920]]-ban [[Törökszentmiklós]] nemzetgyűlési képviselőjévé választották. Támogatta Horthy kormányzóvá választását. [[1921]] októberében a király [[királypuccs|második visszatérési kísérlete]] idején fontos
=== A fajvédelemtől a miniszterségig ===
A
[[1928]]-ban, látva az EP megingathatatlan fölényét, Gömbös feloszlatta a Fajvédő Pártot, megígérte az akkori zsidó hitközség vezetőjének, hogy nem rendez pogromot, hivatalosan is bejelentette: „revideálom álláspontomat”, szakítva addigi nézeteivel. Ismét belépett az Egységes Pártba. [[1928]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-étől]] [[1929]]. [[november 10.|november 10-éig]] honvédelmi államtitkár, majd 1932. november 1-jéig<ref>Más forrás szerint 1936. szeptember 2-ig. Lásd: Magyarország honvédelmi miniszterei szócikk.</ref> honvédelmi miniszter volt. 1929-ben [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] szolgálaton kívüli tábornokká nevezte ki és felvételt nyert a [[Vitézi rend]]be (innentől teljes neve vitéz jákfai Gömbös Gyula). Hadügyminiszterként tartózkodott a politizálástól, és sokat tett a hadseregfejlesztés érdekében. Miután a [[nagy gazdasági világválság]] hatására Bethlen István lemondott, majd Károlyi Gyula kormánya megbukott, [[1932]]. [[október 1.|október 1-jén]] a határozott programmal fellépő Gömbös lett a miniszterelnök.
=== Miniszterelnöksége ===
| |||