Wikipédia

„Passzív ellenállás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Visszavontam az utolsó  változtatást (5.187.176.70), visszaállítva Kobeat szerkesztésére
1. sor:
A '''passzív ellenállás''' vagy '''passzív rezisztencia''' olyan [[politika]]i cselekvésforma, amely a fennálló [[hatalom]]mal (államszervezettel vagy uralkodóval) való együttműködés elutasításán alapul. E magatartásmodell több síkon jelentkezhet, de egyként jellemzi, hogy az egyének a politikai közéletben tevőlegesen nem vesznek részt (választásoktól való távolmaradás), illetve az állam megszabta kötelességeiknek nem tesznek eleget ([[sorkatonai szolgálat]] megtagadása). Bizonyos szempontból passzív ellenállásként értelmezhetőek a hatalmi tendenciák ellenében önmagukat megfogalmazó tömegmozgalmak (békemozgalom, antinukleáris mozgalom), valamint a nagypolitika berkein belül a politikai ellenfelek, vetélytársak tevékenységét megnehezítő érzelmi ellenállás.
 
== Passzív ellenállás Magyarországon (1850–18671849–1867) ==
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„Megvetni az önkényuralmat, nem tudni szolgáiról semmit, mintha itt sem élnének, ez volt a közjelszó. Ne érezze magát az osztrák otthon sehol, soha, semmiben. Legyen s maradjon idegen e földön, ne szeresse senki. A társaságok ne fogadják be. A családok és házak küszöbei legyenek elzárva előttük. A nők ne bocsássák közelükbe, a férfiak ne barátkozzanak, ne mulassanak velök. Legyenek olyanok, mint a pestises, akit mindenki kerül, akitől mindenki fél.”<ref>Lásd [[Berzeviczy Albert (politikus)|Berzeviczy Albert]]: ''Az absolutismus kora Magyarországon 1849–1865 I.'' Budapest: Franklin. 1922, 199 p.</ref>}}
 
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„Deák itt azt írta, hogy a "reánk zúdult vihar" és "a hatalom folytonos megtámadásainak" közepette a magyar nemzet csak úgy menthető meg, ha a társas érintkezés nyelve a magyar marad, és a kultúránkat ("társas élet magánkörében", "táncvigalom" során, a magyaros ruhaviselet hagyományának megtartásával) ápoljuk minden olyan helyen, ahol "a hatalom szava nem hat". Deák másik levelében kifejti, hogy "mi itt Pesten semmi módon nem akarunk németekké lenni, s minél inkább erőltetnek bennünket, annál inkább vonakodunk elválni nemzetiségünktől. Természetes ösztön ez egyes emberben úgy, mint egész nemzetben, hogy meghalni nem akar".”<ref name="csapodytamás">{{Cite web|url=http://www.matud.iif.hu/05mar/06.html|title=Deák Ferenc és a passzív rezisztencia - Csapody Tamás}}</ref>}}
 
Passzív ellenállásnak a történetírás szűkebb értelemben a Magyarországon az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–1849-es szabadságharc]] leverése után, 18501849 és 1867 között kialakult, leginkább [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] nevéhez köthető politikai mozgalmat nevezi. A birtokos nemesség és értelmiség 1849 előtt a közéletben is szerepet vállaló, majd a szabadságharc és az [[áprilisi törvények]] politikai-társadalmi eszméit továbbra is valló tagjai ebben az önkényuralmi, neoabszolutista időszakban önmaguk „belső emigrációba” kényszerítésével, a kormány- és hatósági rendeletek végre nem hajtásával, a politikai-közéleti feladatvállalástól elzárkózva fejezték ki álláspontjukat. Kerülték ugyan a nyílt konfliktust a fennálló államszervezettel és az uralkodóval, de számos módot találtak az államgépezet kijátszására, illetve semmibe vételére: [[adóbevallás|adófizetési]] kötelezettségüket halogatták, a közmunkákra kirendelt járműveiket visszatartották, az állami [[monopólium]]okat és jövedéki adókat (pl. dohánymonopólium, fogyasztási adó) megkerülték, a törvény elől menekülő honvédokat bújtatták, minden lehetséges fórumon ragaszkodtak a magyar nyelv használatához stb.
 
A magyar passzív ellenállás nemzetközi hírnévre is szert tett, [[Nehru]] indiai miniszterelnök szerint például Gandhi is hivatkozott rá erőszakmentes politikájának kialakításakor.<ref>Lőrinc László: Helyszíni közvetítés. Heti Világgazdaság 2007. január 24.</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Passzív_ellenállás”