„Përmet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Belső hivatkozás
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Sablon:CitLib}} hibás paramétereinek javítása, apróbb javítások
63. sor:
|wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
'''Përmet''' (török ''Permedi;'' görög ''Πρεμετή / Premetí'') kisváros [[Albánia]] délkeleti részén, a [[Görögország|görög]] határ közelében, [[Gjirokastra|Gjirokastrától]] légvonalban 25 kilométerre északkeleti irányban. [[Gjirokastra megye|Gjirokastra megyén]] belül [[Përmet község]], valamint Përmet alközség központja, egyúttal ez utóbbi közigazgatási egység egyetlen települése is. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, vagyis Përmet népessége {{szám|5945|fő}}.<ref>[http://www.instat.gov.al/media/195823/6__gjirokaster.pdf A 2011-es népszámlálás eredményei]</ref>
 
A nagy múltú, de évszázadokon keresztül kis népességszámú települést az [[a kommunista Albánia|albániai kommunizmus]] évtizedeiben szimbolikus jelentőségű „hős város”-ként tartották számon, a [[Albánia a második világháborúban|második világháború]] során ugyanis a [[Albán Kommunista Párt|kommunista]] [[partizán]]ok első hadi sikereinek egyik fő helyszíne volt, majd 1944 májusában itt tartották meg az [[Enver Hoxha]] egyszemélyi hatalmát konszolidáló [[përmeti kongresszus]]t.
84. sor:
 
[[Fájl:Përmet,_Albania,_1944_Congress_Monument.jpg|balra|bélyeg|200px|A përmeti kongresszus emlékműve a város főterén]]
1942-től lakói aktívan részt vettek a megszállók elleni küzdelemben, s az évek során az olaszok és a németek megtorlásul négyszer is felégették Përmetet.{{refhely|Nagel 1989|:83.;|Gloyer 2012|:141.}} 1942. július 15-én a [[Nemzeti Front (Albánia)|Nemzeti Front]] soraiban harcoló [[Bilal Nivica]] megsemmisített egy a tepelenai országúton, a közeli Pacomiti-hídnál elvonuló olasz fegyver- és ellátmánykonvojt. Bosszúból a megszállók húsz falut felégettek és 400 albánt hurcoltak el a [[Porta Romana]]-i koncentrációs táborba.{{refhely|Pearson 2005|:196.}} 1942. november 28-án [[Xhelal Starovecka]] és [[Ramiz Araniti]] partizáncsapata tört be Përmetbe, és harminckét olasz katonát ölt meg.{{refhely|Pearson 2005|:215.}} 1943. január 6-án csapatuk ismét megtámadta a várost, ezúttal hatvankét olasz katona esett el, száz megsebesült, a partizánok pedig számottevő mennyiségű fegyvert és muníciót zsákmányoltak.{{refhely|Pearson 2005|:232.}} 1943. július elején nemzeti frontos gerillák támadták meg a város olasz védőit, de azok nehézfegyverzettel visszaverték őket. Ekkor kommunista partizáncsapatok csatlakoztak a gerillákhoz, és egyesült erővel július 3-án elfoglalták Përmetet; a harc során mintegy ötszáz olasz katona halt meg.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:235.;|Pearson 2005|:257.}} Përmet ezzel a partizánok kezére került, s 1944. január 25-én itt alakult meg a [[Nemzeti Felszabadítási Mozgalom]] 6. partizánbrigádja.{{refhely|Pearson 2005|:325.;|Gloyer 2012|:141. (szerinte [[Enver Hoxha]] és [[Mehmet Shehu]] vezetésével alakult meg a brigád).}} Ekkor azonban az olaszokat felváltó [[Harmadik Birodalom|német]] megszálló csapatok már közeledtek a városhoz: a partizánok január 21-én még a közeli Tenda e Qypitnél megfutamítottak egy német alakulatot, de január 26-án már elhagyták Përmetet, s két nap múlva, január 28-án a németek bevonultak a városba.{{refhely|Pearson 2005|:325., 326.}}
 
Május elején ismét a partizánok ellenőrzése alatt állt a város, és 1944. május 24-e és 28-a között itt ült össze az [[Albán Kommunista Párt]] [[përmeti kongresszus]]a, amelyen megvetették a leendő [[népköztársaság|népi demokratikus]] államrend közjogi alapjait és létrehozták főbb hatalmi szerveit. A résztvevők megalakították a törvényhozó Nemzeti Felszabadítási Főtanácsot, [[Enver Hoxha]] elnöki irányításával megkezdte működését az ideiglenes kormány, és elkészült a leendő Albánia első alkotmánytervezete is. Az addig irreguláris [[Nemzeti Felszabadítási Mozgalom]] az ország reguláris haderejévé lépett elő, melynek főparancsnokául szintén Hoxhát nevezték ki. Përmetben összpontosult tehát Enver Hoxha kezében a pártvezetés mellett az ország politikai és katonai irányítása is, ami évtizedekre meghatározta Albánia sorsát. A [[a kommunista Albánia|kommunista]] történetírási hagyományban ennek megfelelően gyakorta hivatkoztak a përmeti konferenciára mint a népi demokratikus Albánia bölcsőjére.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:239–240.;|Réti 2000|:84–85.;|Pearson 2005|:348–350.}}
99. sor:
A Përmet fölé magasodó folyóparti Város-sziklán ''(Guri i Qytetit)'' középkori vár romjai állnak.{{refhely|Nagel 1989|:83.}} A város két, műemléki védelem alatt álló lakóépülete (Ylli Imam és Lilo Vangjeli kőházai) az oszmánkori építészet jegyeit hordozza magán.{{jegyzet|[http://www.imk.gov.al/wp-content/uploads/monumente/lista%20e%20monumentewve/PeRMET.pdf Përmet község védett műemlékeinek listája]}} A belvárostól délre található a fedett tornácos Szent Miklós-templom ''(Kisha e Shën Nikollës'' vagy ''Kisha e Shën Kollit),'' amelynek freskóit az állami ateizmus 1967 után elpusztította ugyan, de az eredeti faragott mennyezet máig fennmaradt. Ikonosztáza állami védelmet élvez.{{refhely|Gloyer 2012|:144–145.}} Közelében áll a Szent Paraszkevi-templom ''(Kisha e Shën Premtes),'' 1973 óta védett műemlék.{{jegyzet|[http://www.imk.gov.al/wp-content/uploads/monumente/lista%20e%20monumentewve/PeRMET.pdf Përmet község védett műemlékeinek listája]}}
 
A 20. század elején Përmet a [[bektásik]] egyik fontos dél-albániai központja volt, amely [[Berat]]tal együtt a prishtai kerülethez tartozott. Érdekes módon a közeli [[Frashër]] falu tekkéje (derviskolostora) a [[vlora]]i bektásik szent helye volt.{{refhely| Csaplár 2010|:79.;|Elsie 2010|:41.}} A város délnyugati határában a [[halvetik|halveti szerzetesrend]] tekkéje áll.{{refhely|Elsie 2010|:182.}}
 
Az 1944. májusi [[përmeti kongresszus]]nak a város szülötte, [[Odhise Paskali]] [[szocialista realizmus|szocialista realista]] szobra állít emléket a város főterén,{{refhely|Nagel 1989|:83.;|Réti 1991|:145.;|Gloyer 2012|:141.}} de a város bejáratánál még áll a 6. partizánbrigád 1944. januári megalakulásának emlékműve is.{{refhely|Gloyer 2012|:141.}} 1963 óta műemléki védelem alatt áll a kongresszusnak helyet adó lakóépület.{{jegyzet|[http://www.imk.gov.al/wp-content/uploads/monumente/lista%20e%20monumentewve/PeRMET.pdf Përmet község védett műemlékeinek listája]}}
123. sor:
*{{hely|Elsie 2010}}{{HistDictAlb|3}}
*{{hely|Elsie 2013}}{{BioDictAlbHist}}
*{{hely|Gloyer 2012}}{{CitLib|aut=Gillian Gloyer |tit=Albania |subtit=The Bradt Travel Guide |loc=Chalfont St Peter |ann=2012 |red= Bradt Travel Guides |ISBNisbn= 978-1841623870}}2
*{{hely|Horváth 2010}}{{CitLib|capaut=Horváth Gergely |cap=Albánia természeti képe |tit=Albánok |ass=Szerk. Kitanics Máté, Pap Norbert |loc=Pécs |ann=2010 |red=Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központja |ser=Balkán Füzetek |sernr=9 |isbn=9789636423353 |pag=33–42}}
*{{hely|Nagel 1989}}{{NagelAlb}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Përmet