„Póczy Klára” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{CitLib}} hibás paramétereinek javítása, apróbb javítások
39. sor:
 
[[Kép:Póczy Klára plaque Bp03 Szentendrei út 135-139.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|<center>Póczy Klára emléktáblája az [[Aquincumi Múzeum]]ban</center>]]
Az [[1970-es évek]] elején megkezdett [[Óbuda (városrész)|óbudai]] városrendezési munkálatokhoz kapcsolódóan, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] felhatalmazásával 1973 és 1985 között vezette a városrész római kori emlékeinek megelőző régészeti feltárását, melynek eredményeként számos, nemzetközileg is számon tartott római kori építészeti emlék vált ismertté, köztük a [[Aquincumi katonai táborok|Flórián téri legiotábor]], a tábor keleti oldalán fekvő késő római erőd, vagy a tábort körülvevő [[Aquincum-canabae]] részei. Az általa vezetett munkacsoport korszakos meghatározásokat jelentett az antik [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]] [[topográfia]]i kutatásában, a légiótábor pontos helye, a [[limes|limesút]]út menti betelepítettség szerkezete, a katonaváros beépítettsége, a polgárváros védműveinek építési periódusai, a helyreállítások koordinálása stb. tekintetében. Munkája nem merült ki a feltárások, valamint a leletek tudományos feldolgozásának irányításában s az eredmények szaklapokban történő publikálásában, de szorgalmazta és irányította a római kori építészeti emlékek műemléki konzerválását és bemutathatóvá tételét is.{{refhely|Óbuda Újság 2009. 2. sz.}} Ez a nemzetközi figyelemmel is kísért, a [[Fürdőmúzeum]] megnyitásával lezárult tevékenysége az óbudai városképet számos, ma is látható műemlékkel gazdagította. A munkálatok befejezését követően a múzeum római kori provinciális régészeti csoportjának műszaki tanácsadója lett.{{azonos|Zsidi 2008}}
 
Pályája során több mint száz ásatást vezetett, közel félezer tudományos és népszerűsítő cikket s tanulmányt írt, elsősorban Aquincumról, a pannoniai városokról, a római kori közművekről. Budapest római kori emlékeiről írott könyvei, a magyarországi ásatások eredményeit bemutató előadásai, itthon és Európa számos országában szervezett kiállításai, valamint a nemzetközi konferenciákon való aktív részvétele külföldön is elismertté tették. Kiemelkedő szerepet játszott az Aquincumi Múzeum nemzetközi hírének megerősítésében, kapcsolatrendszerének kiépítésében.{{azonos|Zsidi 2008}}
 
Szakmai tevékenységét 1986-os nyugdíjazása után is folytatta; ekkor állította össze, főleg az újonnan előkerült aquincumi leletekből, Budapest római kori örökségét bemutató, szakmai konferenciákkal kísért kiállítást, amely hét év alatt 12 európai városban aratott sikert.{{azonos|Zsidi 2008}} Hiánypótló, jelentős munkája a [[Szelényi Károly (fotóművész)|Szelényi Károly]] fotóival illusztrált, [[2001]]-ben megjelent könyve, amely a [[I. István magyar király|Szent István]] kora óta napjainkban [[Róma|Rómában]] működő, a nagyközönség által alig ismert magyar intézményeket (zarándokház, templom, [[Római Magyar Akadémia|Collegium Hungaricum]] stb.) mutatja be.{{jegyzet|{{CitLib|szerző= |cím=A magyarok ezer esztendeje Rómában |alcím=Intézményeink az Örök Városban Szent István király óta napjainkban |közreműködők=szerk:. Póczy Klára, |közreműködők2=fotó: Szelényi Károly |kiadás= |hely=Veszprém |hely2=Budapest |kiadó=Magyar Képek Kiadó |év=2001 |sorozat= |sorozatszám= |isbn=2050220069446 |url=https://web.archive.org/web/20151121133727/http://www.gbv.de/dms/goettingen/331864118.pdf |elér=2015-11-21 |oldal=176 |egyéb= }}}}
 
A [[Farkasréti temető]]ben helyezték nyugalomra.