„Csák Kálmán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Javítgatások
idézőjel
26. sor:
A tenkei Csák Kálmán anyai ágon a Medra család leszármazottja. A családi hagyományt követve őt is [[molnár]]nak szánták. Elég hamar megismerkedett a mesterséggel, a [[malom]] és a molnárok életével. Alig lehetett három-négyéves, amikor a hőn szeretett nagyapa, az [[Arad megye]]i [[Bél (település)|Bél]] (Beliu) községben lévő malom tulajdonosa vasárnaponként vállára vette, és a [[Béli-hegység]] völgyeiben barangolva malomkőnek alkalmas szikladarabokat kerestek.
 
A család [[1941]]-ben visszaköltözött Tenkére, ezért a fiú először a Fekete-Körös menti városka környékét "fedezte„fedezte fel"fel”, járta be. A molnárinas, majd -segéd csak a munka utáni pár órát vagy a szombat délutánnal kezdődő hétvégét szánhatta barangolásra. Később szívesen vállalt 16 órás műszakokat is, hogy a hétvégén egy nappal többet tudjon tölteni a természetben, mert ahogy a gyűjtésre kiszemelt vidék mind messzebbre esett Tenkétől, az éjszakát is ott kellett töltenie, egy nap alatt nem lehetett bejárni gyalog a hosszú utakat. "Nem„Nem voltam órához vagy járható úthoz kötve, amikor jónak láttam, toronyiránt nekivágtam a legrövidebb útnak!" – meséli. Vállán a hátizsákkal, amelyet legtöbbször kövekkel, kövületekkel megtömve cipelt haza, kezében kalapáccsal és bányászlámpával egyre gyakrabban fordult meg a [[Király-erdő]]ben, ott is legtöbbször a Vida-patak völgyében. Nagyon sok barlangot járt be, rengeteg értékes kövületet gyűjtött össze.
 
A hazavitt köveket a ház zugaiban helyezte el, mivel nem volt erre alkalmas más helyiség.
36. sor:
Ezzel még nem oldódott meg minden. Továbbra is akadtak kiadások, amelyeket Csák Kálmán saját zsebéből fedezett. A református fiúiskola múlt századi épülete, amelyet a múzeum számára kijelöltek, csaknem romokban állt. A falak álltak ugyan, de mindenfelé hullott a vakolat, a tető beázott, a korhadt deszkalépcsők egyre-másra leszakadtak, a földes kapualj rendszeresen megtelt sárral. A vakolást, a meszelés, az asztalosmunkát mind magánerőből kellett elvégezni, de [[1956]] nyarán már több száz látogató fordult meg a múzeumban: idősek, fiatalok, tanulók, helybeli kíváncsiskodók, de fürdővendégek, turisták is.
 
A nyugdíjazásáig tartó 30 éves időszakot részben a gyűjtemények tervszerű kiegészítésére fordította (újra átfésülte azokat a területeket, ahonnan még anyagra volt szükség, és beépítette a hiányzó "láncszemeket"„láncszemeket”), másrészt pontosan meghatározta és kialakította a múzeum tárgykörét. A rendbe tett természetrajzi múzeum két részlegén az érdeklődők megismerkedhettek a [[Körösök|Fekete-Körös]] völgyének földtanával és kövületeivel, valamint állatvilágával (láthattak itt gyűrűs férgektől a kígyászsasig mindent, többek között a néhai Kovács Attila által [[1962]]-ben kifogott 25 kilós harcsát is, amely sokáig rekordnak számított).
 
Csák Kálmán számos múzeumot meglátogatott, sok tudományos dolgozatot és szakkönyvet lapozott fel, de a kiállítást saját elképzelései szerint rendezte. A Körös-völgyi állatokat diorámákban ismerteti, vagyis természetes környezetüket utánzó háttérrel. Így könnyebb megérteni az életkörülmények biztosításának fontosságát, a szennyeződés megakadályozásának szükségességét, lehetőségeit. Néhány megnevezés: Tavasz a [[Holt-Körös]] egyik ágán, A Fekete-Körös halai, Nyáron a [[Körösök|Fekete-Körösön]]. A földtani részlegen látható egy-egy völgy kicsinyített, de centiméterre pontos szelvénye, keresztmetszete. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a körösmarti (Râpa) Börző-domb szelvénye, amelyen jól láthatók a hiénák járatai, s mindaz, amit fészkükbe hurcoltak: egy 5,2 kilogrammos mamutfogat, csontszilánkokat és tojáshéjat talált ott a gyűjtő. Ilyen leletek alapján a paleontológusok (az őslénytan szakemberei) meg tudják állapítani egy bizonyos hely, néha egy egész vidék földtani, éghajlati fejlődését. Harminchétezer leltári tárgy (különösen földtani és őslénytani anyag) és még több mint ötvenezer lelet raktáron – ennyi a tenkei természetrajzi múzeum mai vagyona. Ennyi egy emberélet kitartó, odaadó, szenvedélyes munkájának eredménye.