„Bottyán János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 195.199.151.237 (vita) szerkesztését (oldid: 19658548) Címke: Visszavonás |
|||
33. sor:
Miután [[Érsekújvár]] [[török hódoltság|török kézre]] kerülésekor 1665-ben Vágsellye is a [[végvár]]i vonal egyik támaszpontja lett, a fiatal Bottyán katonának állt. 1676-ban már a sellyei lovasok egyik zászlótartója, s közben az udvarbírói tisztséget is betöltötte. 1681-től 1683-ig [[Komárom (Szlovákia)|Komáromban]] szolgált, s miután a portyázásokban gyorsan kitűnt bátorságával és vitézi tetteivel, időközben hadnaggyá léptették elő.
Ebből az időszakból származik az egyik legismertebb egyéni hőstette, amely talán csak a személyét övező legendák közé tartozik. Amikor [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotharingiai Károly]] 1685. július 11-én, az Esztergomi kapunál, megkezdte Érsekújvár ostromát,<ref>[http://www.kalligram.eu/Kalligram/Archivum/2000/IX.-evf.-2000.-januar-februar-OS/Hiszen-itt-nincs-semmi-Ersekujvar Macsovszky Péter: Hiszen itt nincs semmi (Érsekújvár)], kalligram.eu</ref> fogadást kötött a társaival, hogy bemegy a 6000 fős török őrséggel védett Érsekújvárra, és a főtéren álló mecsetből az imát mondó [[müezzin]]t ledobja a mélybe, majd épségben visszatér. Parasztruhát öltött magára, és bejutott a városba, ahol éppen vásár volt. Amikor a müezzin felment a [[minaret]] erkélyére, hogy imáját elénekelje, Bottyán utánament és letaszította a toronyból. Ezután gyorsan leszaladt a toronyból, a várkapu felé sietett, ahol az útját álló [[janicsár]] őrt lelőve, sikeresen kijutott várból. Az őt üldöző törököket az ott várakozó társai lekaszabolták.
[[1683]]-ban részt vett Esztergom visszafoglalásában, így főhadnagyi rangban a város lovasságának parancsnokává nevezték ki. [[1685]]-ben sikeresen védelmezte meg a várat a budai [[Sejtán Ibrahim pasa]] támadása ellen.
| |||