|
}}
{{redir2|Vesztfália|A|Vesztfália (egyértelműsítő lap)}}<!--egyelőre maradhat az idemutató redir-->
'''Észak-Rajna-Vesztfália''' ([[Német nyelv|németül]]: ''Nordrhein-Westfalen,'' rövidítése '''NRW''', [[pfalzi nyelv]]en ''Nordrhoi-Weschdfaale)'' [[Németország]] nyugatiészaknyugati részén elhelyezkedő tartomány. Fővárosa [[Düsseldorf]].
Északon és északkeleten [[Alsó-Szászország]]gal, délkeleten [[Hessen]]nel, délen [[Rajna-vidék-Pfalz]]cal, nyugaton [[Belgium]]mal és [[Hollandia|Hollandiával]] szomszédos. Körülbelül 17,6 milliós lakosságával a legnépesebb német tartomány, a 34 110 [[Négyzetkilométer|km²]]-es területével a negyedik legnagyobb. Itt él Németország lakosságának több mint húsz százaléka.
== Földrajz ==
Észak-Rajna-Vesztfália igen változatos, természeti szépségekben rendkívül gazdag, a Ruhr-vidéket öleli körül. Területén a Német Középhegyvidék-középhegyvidék jelentős vonulatai húzódnak keresztül:
* Délen a Rajnai Palahegység-palahegység, a folyó bal partján a NorddeifelNordeifel (északi Eifel) vonulattal, jobb partján a Rothaar-hegységgel (Rothaar-GerbirgeGebirge), melynek legmagasabb csúcsa a 841 méter magasságú Kahle Asten, amely egyben a tartomány legmagasabb pontja.
Kahle Asten, utóbbi egyúttal a tartomány legmagasabb hegycsúcsa is.
* Keleten a Weser-hegyvidék (Weserbergland) vonulatai tartoznak hozzá, többek között a Teutonburgi-erdő (Teutonburger Wald) és a Wiehen-hegység (Wiehengebirge).
E hegyi tájaktájaktól északi lejtőjénészakra az Észeknémet-síkság terül el, melynek egyes részei, mint például aKölnia Kölni- és a Münsteri-öblözet mélyen benyúlnak a hegyek közé.
A vizekben is gazdag tartományon három nagy folyó folyik keresztül: a [[Rajna]], a [[Maas]] és a [[Weser]]. E jelentős vízgyüjtőketvízfolyásokat csatornarendszer köti össze egymással, valamint az [[Elba (folyó)|Elbával]] (Elbe) és az [[Odera|Oderával]] (Oder).
A folyókon kívül számos völgyzárógátat és mesterséges tavat is létrehoztak. Szerepük nemcsak a víztartalékolás és az erőművek révén az áramfejlesztés, legtöbbjük egyben kedvelt kirándulóhely is.
== Története ==
Észak-Rajna-Vesztfáliát a brit katonai közigazgatás hozta létre 1946. augusztus 23-án, Vesztfália és a Rajnaimegszüntetett Tartomány[[Porosz északiSzabadállam|Poroszország]] részénekegyes összevonásával.részeiből, Korábban[[Vesztfália]] mindkéttartományból területés a [[PoroszRajnai Szabadállam|Poroszországtartomány]] tartományaészaki voltrészéből. 1947. január 21-én az apró [[Lippe]] államot is beolvasztották. Észak-Rajna-Vesztfália alkotmányát [[népszavazás]] hagyta jóvá.
== Közigazgatási beosztás ==
== Közigazgatás ==
{{csonk-szakasz}}
== Gazdaság ==
Észak-Rajna -Vesztfália szíve a [[Ruhr-vidék]]. A hatalmas szén- és acélipari tömörülésrégió az országNémetország iparának központja. Bár az ország acélgyártásának többségét a Ruhr-vidék adja, mára már nemcsaknem egyeduralkodó itt a bányászat és az acélipar egyeduralkodó. A [[Másodikmásodik világháború]] után nagy fejlődésnek indult a vegyipar, de jelentősjelentőssé lettvált a textil-, valamint aaa feldolgozóipar is.
Észak-Rajna-Vesztfáliában található az ország majd minden negyedik ipari üzeme is.
Az ipar mellett mezőgazdasága is jelentős, hiszen a tartomány földterületének 78 %-a szántó, legelő és erdő; egyes vidékeit az ország legtermékenyebb tájai köztközé sorolják fel.
Egyes részein, például Münsterlandban, a Teutoburgi-erdő környékén ésvagy a délkeleti fekvésű Sauerlandban például csak kevés ipari létesítmény található.
== Kultúra és szabadidő ==
A vidék gazdag kultúráliskulturális értékekben, műemlékekben, műkincsekbenés műkincsekben is. Itt található [[Bonn]], amely többek között sokféleszámos gazdasági tanácskozás és kereskedelmi tárgyalás, tudományos kongresszus színhelye, emellett zenei élete is igen élénk. Nemzetközi zeneéletének kiemelkedő eseménye a város nagy szülöttének, [[Ludwig van Beethoven]]nek emlékére a Beethovenhalléban kétévente rendezett ünnepi hangversenysorozat (Beethoven-Fest), valamint az éviés 120-190 különféle hangverseny-rendezvényhangversenyt isszerveznek itt évente.
A régmúlt korok emlékeit agondosan tartományápolják lakóia is gondosan ápoljáktartományban. Hagyományaik, népszokásaik közül mindenekelőtt kiemelkedő a november 11-i Márton napi ünnepség: Márton (Martin) volt az egykoria merovingok[[Merovingok]] és [[frankok]] védőszentje., Aa Rajna-vidék falvaiban őt ünneplik e nap estéjén vidám felvonulásokkal, lámpás és fáklyás menetekkel. A tartomány minden részébenrészén hagyományos népünnepély az úgynevezett "Lövészversenylövészverseny", valamint elsősorban a katolikusok lakta vidékeken a "Karneválkarnevál". A karneválok központja a Rajna-vidékén [[Köln]], Vesztfáliában [[Münster]].
A tartományban jelentős szerepe van az idegenforgalomnak is, nemcsakrészben nevezetes gyógyfürdői miatt, amelyekben legfőképp Weserbergland gazdag. Sok túristátturistát vonzanak ide a tartomány csodálatos erdői és szépséges, természetvédelmi területei, parkjai és a környékükön fekvő szebbnél-szebb üdülőhelyei. A kirándulók ittkirándulókat jól jelzett túristautakturistautak sűrű hálózatávalhálózata találkozhatnakszolgálja.
== Jegyzetek ==
| 