„Argentin válság (1998–2003)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a +kat. |
a Hibás ISBN-sablonparaméter javítása, apróbb javítások |
||
6. sor:
== A válság előtörténete és okai ==
Argentína a [[20. század]] első felében még a [[Föld]] gazdagabb országai közé tartozott. Az egy főre jutó jövedelem 1913-ban az európai nagyhatalmak szintjén állt.<ref>{{cite book|author=Blanchard, Olivier|others=Pérez Enrri, Daniel |editor= |title= Macroeconomía|url= |accessdate= |date=|year= |publisher=Prentice Hall Iberia |language=spanyol |location=Buenos Aires |isbn=
Az évszázad végének gazdasági válságához jelentősen hozzájárult e korszak számos gazdaságpolitikai és belpolitikai hibája. Argentínában [[Isabel Perón]] elnököt [[1976]]. [[március 24.|március 24-én]] egy katonai puccs elmozdította hivatalából. Az ezt követő [[katonai hunta|katonai diktatúra]] az úgynevezett átmenet ([[Spanyol nyelv|spanyolul:]]''Proceso de Reorganización Nacional'' Nemzeti Újjáépítés Folyamata) évei 1976–1981 között [[Jorge Rafael Videla|Jorge Videla]] tábornok vezénylete mellett történt. Ő és katonai kormányzata a három számjegyű infláció megfékezését és a súlyos költségvetési deficit leszorítását nem tudta elérni. Az általuk meghozott megszorító intézkedések során befagyasztották a béreket és utat engedtek a külföldi tőke és áruimport előtt. A külföld felé nyitás azt eredményezte, hogy a beáramló olcsóbb áruk miatt tönkrement az argentin ipar nagy része. További végzetes gazdasági lépés volt a [[Falkland-szigeteki háború]] és annak megvívásához felvett hitel. A háború elvesztése után [[1983]]-ban a [[demokrácia]] ugyan megszilárdult és a politikai instabilitást is átvészelte az ország, de 1982-re a katonai hunta kormányzásának végén az államadósság már elérte a 44 milliárd dollárt.<ref>{{opcit|n=Klein Hajnalka |c= |k= |f= |sz=|o=20}}</ref> A gazdasági labilitás, a magas infláció és az ennek eredményeként életre hívott megszorító takarékossági programok azonban tovább éltek, mint például az ''Austral Terv'' (Argentína korábbi pénzneme az [[Argentin austral|austral]] volt), amely egészen 1991-ig folytatódott. Ekkor az ország pénzügyi stabilitásának megszilárdítása érdekében a kormányzat feladta a pénzügyi szuverenitás politikáját, és a [[Argentin peso|pesót]] 1:1 arányban az [[amerikai dollár]]hoz kötötte.
178. sor:
* {{cite journal| author = Jeremy Warner| date = 2011-07-04| title = Lessons of Argentina crisis ignored in handling of Greece| journal = The Telegraph| language= angol| quotes = Tying yourself to someone else's monetary policy is always high risk, but for a small economy such as Argentina to be joined to the mighty US is a bit like trying to ride a whale.(Önmagunkat egy másik pénzügypolitikájához kötni mindig nagy kockázattal jár, de egy oly kis gazdaságnak, mint Argentínának a kötődése a hatalmas USA-hoz már hasonlít ahhoz a próbálkozáshoz, ami egy bálna meglovagolása))| url = http://www.telegraph.co.uk/finance/comment/jeremy-warner/8616747/Lessons-of-Argentina-crisis-ignored-in-handling-of-Greece.html}}
* {{cite web| url = http://www.joaquinpi.com/lavezzolo.pdf| title = El lado oscuro de la globalización: causas de la crísis económica en Argentina| accessdate= 2011-09-20| author = SEBASTIÁN LAVEZZOLO| year = 2003| format = PDF| pages = 3| language = spanyol}}
* {{cite book|author=Blanchard, Olivier|others=Pérez Enrri, Daniel |editor= |title= Macroeconomía|url= |accessdate= |date=|year= |publisher=Prentice Hall Iberia |language=spanyol |location=Buenos Aires |isbn=
* {{cite web| url = http://www.insumisos.com/lecturasinsumisas/perspectiva%20de%20la%20crisis%20economica%20en%20argentina%201997_2002.pdf| title = Perspectivas de la crísis económica en Argentina| accessdate= 20110920| author = Guido, Pablo| format = PDF| language = spanyol}}
* {{cite web| url = http://www.globalizacion.org/crisispolitica/argentina/ArgentinaCronologiaCrisis.htm| title = Az argentin válság kronológiája| accessdate= 20110920| language = spanyol}}
|