„Rádóckölked” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kép |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
25. sor:
A község területén ősidők óta élnek emberek, határában megtalálhatók az újkőkor, bronzkori, kelta és római települések nyomai.
Rádóc települést [[1221]]-ben említik először ''Ecclesia S. Georgii de Radocz'' alakban. Köznemesi település volt, melyet [[1238]]-ban ''Terra nobilium de Raduzt'' néven említenek. [[1422]]-ben ''Raduch'', [[1449]]-ben ''Radocz'' néven szerepel az írott forrásokban. <ref>{{Csánki}}</ref> Később két település alakult ezen a területen, melyből az egyházzal rendelkezőt Egyházasrádócnak, a tőle nyugatra eső falut pedig Pusztarádócnak nevezték. Pusztarádóc valószínűleg a török időkben elpusztult és sokáig lakatlan volt, innen kapta az előnevét.
Kölked település 1221-ben ''Terra Kewlked'' néven szerepel először, [[1279]]-ben ''Kulked'', [[1423]]-ban ''Eghazaskulked'', [[1425]]-ben ''Kwlked'', [[1439]]-ben ''Kelked'', [[1479]]-ben ''Eghazas Kewlked'', [[1486]]-ben ''Kelked'' néven említik. <ref>{{Csánki}}</ref> [[1314]]-ben a Szent Miklós tisztelétére szentelt itteni kápolnát, [[1501]]-ben pedig a Szent Miklós tiszteletére szentelt itteni egyházat említik, melyek valószínűleg a mai Nagykölkedre vonatkoznak.
Vályi András szerint ''"Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság, ez fekszik Felsõ Lendvához közel, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik jók, vagyonnyai külömbfélék, elsõ osztálybéliek."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
| |||