„Tiltott sáv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ellenőrzőműhely javításai AWB |
a Hibás ISBN-sablonparaméter javítása, apróbb javítások |
||
1. sor:
A '''tiltott sáv''' a [[szilárdtestfizika]] egyik alapvető fogalma, a szilárd test sávszerkezetének egy olyan tartománya, melyben az elektronállapotok tiltottak. A sávszerkezet modelljében a tiltott sáv a [[vegyértéksáv]] teteje és a [[vezetési sáv]] alja között helyezkedik el. Szűkebb értelemben e két említett sáv közötti, [[elektronvolt]]okban mért energiakülönbséget is érthetjük tiltott sávon. Ez az energia megfelel annak, amit egy elektronnal minimálisan közölni kell ahhoz, hogy az a kötött állapotból a vezetési sávba lépjen, ezáltal szabad töltéshordozóvá váljon.
A vezetési sáv mérete alapvetően befolyásolja az anyag vezetési tulajdonságait. A nagy tiltott sávú anyagokat, melyek vegyértéksávja teljesen betöltött, vezetési sávja pedig üres (azaz a [[Fermi-szint]] a tiltott sávba esik), szigetelőknek nevezzük. A [[félvezető]]k tiltott sávja kisebb, míg a [[Elektromos vezetés|vezetők]] tiltott sávja nagyon kicsi, vagy nem is létezik, mivel a vegyértéksáv és a vezetési sáv átfed egymással, azaz a Fermi-szint egy sáv belsejében található.<ref name="JSolyom_SzilFiz2">{{CitLib|szerző= [[Sólyom Jenő (fizikus)|Sólyom Jenő]] |cím= A modern szilárdtest-fizika alapjai II. |alcím= Fémek, félvezetők, szupravezetők |hely= Budapest |kiadó= ELTE Eötvös Kiadó |év= 2010 |isbn=
== Szilárdtestfizikai megfogalmazás ==
118. sor:
== Források ==
* {{CitLib|isbn=
* {{CitLib|szerző=Charles Kittel|cím=Bevezetés a szilárdtest-fizikába|hely=Budapest|kiadó=Műszaki Könyvkiadó|év=1981}}
| |||