Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
Az 1860-as évek végén a mutatványosoknak át kellett költözniük a [[Rondó (Városliget)|Rondó]] környékéről a [[Bethesda Gyermekkórház]]zal szembe, a [[Hermina út]] mellé, az akkor ''Tüzijáték tér''nek nevezett területre. A látványosságok között ekkoriban már volt óriáskerék és 5-6 körhinta is. Itt verte fel sátrát a híres cirkusztulajdonos '''Barocaldi''', és ekkor indult [[Hincz Gusztáv]] bábszínháza is. Öt évre kapott működési engedélyt ''Vasváry Kovács József'', akinek a városi közgyűlés engedélyezte a Hattyú-tó és a Tűzijáték tér között „egy közmulattatásra szánt útvesztő /:labyrinth:/ felállítását”.
 
1868-ban [[Zsigmondy Vilmos]] bányamérnök kezdeményezésére Pest városa artézi kút fúrásába fogott a mai [[Hősök tere|Hősök terén]], a Városligeti-tó és az Aradi utca között, a tótól 30 ölnyire távolságra. A 970 m mély kút 1878-ban készült el (a hévizet 1877. június 4-én érték el) – ez volt akkor Európa egyik legmélyebb fúrása, amiből napi 1200 m³ 73,8 °C-os víz tört fel. A kút fölé épített egyszerű bódét Zsigmondy „fúrháznak” nevezte. 1884-ben ezt lebontották, és helyette [[Ybl Miklós]] tervei alapján egy díszkutat építettek. A [[Gloriette kút|Gloriette]] nevű építmény 2,5 m magas, hatszögletű, [[balluszter]]es korláttal kerített terasz volt, amire két oldalról lépcső vezetett fel. A közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt.
[[Fájl:Városliget_ArtéziKút.png|140px|bélyegkép|bal|Az artézi kút a „fúrházzal” (1878)]]
1884-ben ezt lebontották, és helyette [[Ybl Miklós]] tervei alapján egy díszkutat építettek. A [[Gloriette kút|Gloriette]] nevű építmény 2,5 m magas, hatszögletű, [[balluszter]]es korláttal kerített terasz volt, amire két oldalról lépcső vezetett fel. A közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt.
 
1869. december 2-án alapította meg [[Kresz Géza (orvos)|Kresz Géza]] 15 társával a '''Pesti Korcsolyázó Egylet'''et. A városi tanács díjtalanul engedélyezte nekik, hogy a Városligeti tó egy részét korcsolyapályává alakíthassák. Saját költségükön egy kis, fából készült melegedőt építtettek, és korcsolyázók 1870. január 29-én ünnepélyesen megnyitották a városligeti pályát, a mai [[Városligeti Műjégpálya|Műjég]] elődjét. A melegedő 1874-ben leégett; az első kőépület tervezésére kiírt pályázatot [[Lechner Ödön]] nyerte meg.