„Berek (Horvátország)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
|||
1. sor:
{{Horvát település infobox
|helyi név =
|kép =
|képméret =
|képaláírás =
|címer =
|zászló =
|embléma1 =
|embléma1aláírás =
|embléma1méret =
|embléma2 =
|embléma2aláírás =
|embléma2méret =
|mottó =
|becenév =
|megye = Belovár-Bilogora
|község = Berek
|rang = falu
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|polgármester = Mato Tonković ([[Horvát Demokrata Közösség|HDZ]])
|jegyző =
|irányítószám = 43232
|körzethívószám = (+385) 44
|testvértelepülései =
|népsűrűség =
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 143
|terület =
|szélességi fok = 45
|szélességi ívperc = 44
|szélességi ívmásodperc= 30
|hosszúsági fok = 16
|hosszúsági ívperc = 49
|hosszúsági ívmásodperc = 50
|szöveg pozíciója =
|weboldal = www.berek.hr
}}
'''Berek'''
== Fekvése ==
[[Belovár]]tól légvonalban 18, közúton 21 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin fekszik.
== A község települései ==
A községhez [[Begovača]], Berek, [[Gornja Garešnica]], [[Kostanjevac (Berek)|Kostanjevac]], [[Krivaja (Berek)|Krivaja]], [[Novo Selo Garešničko]], [[Oštri Zid]], [[Podgarić]], [[Potok (Berek)|Potok]], [[Ruškovac]], [[Šimljana]], [[Šimljanica]] és [[Šimljanik]] települések tartoznak.
== Története ==
A község területe a középkorban nagyrészt Garics várának uradalmához tartozott. A vár a horvát feltételezések (Pavičić) szerint a [[9. század]] végén, vagy a [[10. század]] elején épült, ezt azonban semmilyen forrás nem támasztja alá. A [[13. század]]ban jelentősen bővítették és megerősítették. A 12. és a 16. század között kiterjedt uradalom központja volt. Az írásos források alapján uradalmának határai délkeleten az Ilova-folyóig, keleten a Klokocevac-Pavlovac vonalig, északon a Česma-folyóig, nyugaton a Sredska és a Krivaja-patakok összefolyásától annak a mai Samarica melletti forrásáig, délen a Garić-patak forrásától a mai Dišniken át a Mogrovac-patak Ilovai torkolatáig terjedtek. Garics első írásos megemlítése ''„Garig”'' alakban [[II. István magyar király|II. István király]] [[1163]]-ban kelt okleveléből származik, melyben a zágrábi püspökség birtokának határait írja le. A várat kifejezetten csak egy [[1256]]-os forrás említi először ''„castrum Garig”'' néven. Birtokosai elég sűrűn változtak. Eredetileg a zágrábi püspökségé volt, majd királyi vár, Ákos Mikcs szlavón báné, Pécsi Pálé, azután ismét a királyé, a 15. században Tallóci Matkóé, de közben volt királynéi birtok is. Végül 1544-ben a zágrábi püspökségtől foglalta el a török, ezután nagyon lepusztult állapotba került.
A vár alatt a középkorban jeletős mezőváros is volt, melyet ''„Garyguasarhel”'', azaz ''Garicsvásárhely'' néven említenek. Ennek megléte már 1256-ban bizonyos volt, amikor a vár közelében garicsi vendégnépeket ''(hospites)'' említenek. Feltehetően élénk kereskedelmi élet folyt itt. A vár alatt állt az [[1295]]-ben alapított Szent Mária kolostor, mely az ország legrégebbi és legjelentősebb kolostorai közé tartozott. [[1337]]-ben Garicsvásárhely mellett az ''„Wyuduor” (Újudvar)'' nevű birtok is feltűnik. Pavičić horvát történész Garicsvásárhelyt a mai Gornja Garešnica falu területére helyezi, mely valóban a vár közelében található. Mások a mai Podgarić települést tartják a középkori település utódjának. A zágrábi püspökség plébániáinak [[1334]]-es leírásban megemlítik a település Szűz Mária tiszteletére szentelt ''(„beate Virginis de Garig”)'' templomát is.
Berek neve a [[16. század]] elején bukkan fel az írásos forrásokban. Neve a vízzel elöntött, mocsaras területet jelölő ''berek (berak)'' főnévből származik. Tekintettel arra, hogy település területére egyáltalán nem jellemző, hogy mocsaras lenne, így az elnevezés eredete a horvát értelmezés szerint ismeretlen. A berek főnév azonban a magyarban a folyók, patakok mellékét ellepő és sűrü bokrokból, tövisekből, vesszőkből álló cserjés erdőcske értelemben is használatos, ahová elrejtőzni lehet. Vízfolyás pedig több is található a település határában. Az első adatok néhány délnyugat felől betelepülő család érkezésére az [[1550]] körüli időszakból származnak. A 17. és a 18. században a folyamatos betelepülések következtében a lakosság száma jelentősen növekedett.
[[1774]]-ben [[Magyarország első katonai felmérése|az első katonai felmérés térképén]] ''„Dorf Berek”'' néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Berek”'' a neve. <ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 51. o.]</ref>
Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Berek”'' néven 76 házzal, 271 katolikus és 118 ortodox vallású lakossal találjuk. <ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148 o. Buda, 1829.] </ref> A település [[1809]] és [[1813]] között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után [[Magyar Királyság]]on belül [[Horvátország]] része, [[Belovár-Kőrös vármegye]] Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 414, 1910-ben 535 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. [[1941]] és [[1945]] között a németbarát [[Független Horvát Állam]]hoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 85%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. A [[délszláv háború]] idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 447, a községnek összesen 1443 lakosa volt.
== Lakossága ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
! colspan="16" | Lakosság változása<ref>[http://www.dzs.hr - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.]</ref><ref>http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf</ref>
|-
| [[1857]] || [[1869]] || [[1880]] || [[1890]] || [[1900]] || [[1910]] || [[1921]] || [[1931]] || [[1948]] || [[1953]] || [[1961]] || [[1971]] || [[1981]] || [[1991]] || [[2001]] || [[2011]]
|-
| 414 || 401 || 386 || 468 || 540 || 535 || 559 || 638 || 643 || 670 || 645 || 619 || 497 || 475 || 475 || 447
|-
|}
== Nevezetességei ==
*[[Szent Mihály]] főangyal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
*Szent [[Illés próféta]] tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája.
*Garics várának tekintélyes romja a monoszlói-hegység északi lejtőin, Podgarić település felett található. A török 1544-ben foglalta el, amikor részben megsemmisült, részben romos állapotba került. A várnak megmaradt a lakó és az öregtornya és jól láthatók a várat övező árkok, valamint a kapuk és a híd helye is. A falakon belül, némi épületmaradványok alapfalai is megfigyelhetők.
*A község területén állt egykor Garignica vára, melyet [[1447]]-ben kezdett építeni Pekri Miklós fia László. [[1456]]-ban Nagy Simon megostromolta, Vitovec János vicebán pedig visszafoglalta. Pontos helye ismeretlen.
*Ugyancsak vidékén állott az [[1447]]-től említett Nerjuk vára is, a décsei Roh család birtoka. Pontos helye ismeretlen.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*[http://www.berek.hr/ Berek község hivatalos oldala] {{hr}}
*[https://berekmoslavina.wordpress.com/povijest/ A község településeinek története] {{hr}}
*[http://mapire.eu/en/map/firstsurvey/?bbox=1868164.5403724466%2C5650421.98837092%2C1873056.5101826978%2C5653412.587102577&layers=osm%2C1%2C73 Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)]
*[http://www.varak.hu/latnivalo/index/1496-Podgaric-Garics-vara/ Garics vára]
== További információk ==
*[http://www.tzbbz.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}} {{en}} {{de}}
*Branko Nadilo: Védelmi építmények Monoszló (Moslavina) vidékén a „Građevinar” horvát építészeti folyóirat 56. évfolyamának (2004.) 10. számában. {{hr}}
{{Belovár-Bilogora megye közigazgatása}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz}}
[[Kategória: Horvátország települései]]
|