„Janzenizmus” változatai közötti eltérés

 

Alapvonásai: a [[Szentírás]] és az [[Egyházatya|egyházatyá]]k kitüntetett szerepe, szívmisztika, a morális rigorizmus (''amely szembefordult a jezsuitáknak felrótt laxizmussal''){{refhely|Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár}}, az [[ember]] [[bűn]]össége, vezeklési gyakorlatok, a világ tagadása, [[művészet]]ellenesség, az [[szabad akarat|akaratszabadság]] dogmájának tagadása és a predesztináció elvének vallása. Magukévá tették az [[episzkopalizmus]] gondolatát is, és a pápa tévedhetősége ügyében egyetemes zsinat összehívását szorgalmazták.

Központjuk a [[Versailles]] melletti Port-Royal-des-Champs volt, amelyet Antoine Arnauld úgynevezett Port-Royal-féle logikája és [[Blaise Pascal|Pascal]] támogatása tett ismertté. A janzenizmust [[Eretnekség|eretneknek]] ítélt tanai miatt az [[egyház]] – [[VIII. Orbán pápa|VIII. Orbán]] ([[1642]]-ben) és [[X. Ince pápa]] ([[1654]]-ben) –, és az [[állam]] is egyaránt üldözte, különösen [[Franciaország]]ban. Sok janzenista [[Hollandia|Hollandiába]] költözött, ahol utrechti központtal önálló egyházat szervezett. Ez volt az úgynevezett ''utrechti szakadás''. Franciaországi tartózkodása alatt [[II. Rákóczi Ferenc]] is rokonszenvezett a janzenizmussal. [[1730]]-ban betiltották, híveik [[1899]]-ben egyesültek az [[ókatolikusok]]kal. Híveik mindmáig vannak.