„Krajna (Szlovénia)” változatai közötti eltérés

Nevét, mely [[Szláv nyelvek|szláv]] eredetű (Krajina a. mint határország), már akkor kapta, amikor a szlovének a Keleti-Alpokban letelepedtek. <ref>Pallas</ref>

1039 óta már saját [[őrgróf]]jai voltak, de már 1077. (állandóan csak 1093-tól kezdve) az őrgrófság az [[Aquileia|aquileja]]i pátriárkának adományoztatott. De azért a [[karintia]]i hercegek, az [[Andechsi grófok]], meg a [[freising]]i és [[Bressanone|brixen]]i püspökök is nagy birtokok urai voltak a tartományban. Amikor [[II. Frigyes osztrák herceg|II. Frigyes]] elvette Ágnest, az Andechs-házból származó I. Ottó [[meran]]i herceg leányát, az ő birtokai is annyira megszaporodtak Krajnában, hogy 1232-ben már felvette a «Krajna ura» címet is. 1335. a karantáni hercegséggel együtt, Krajnának odatartozó részei is az osztrák hercegi családra szállottak át, úgy hogy IV. Rudolf már 1364 óta ''«Krajna hercegé»''-nek hívatta magát. Aztán, egész 1809-1813-ig, amikorra Franciaország birtokába került és az [[Illíria|illír]] tartományokhoz csatoltatott, Krajna mindig Ausztriáé volt. 1816 óta mint a [[ljubljana]]i kormányzóság, az [[Illír Királyság (1816–1849)|Illír Királyság]] kiegészítő részét képezte [[1849]]-ig, amikor önálló koronatartománnyá lett. <ref>Pallas</ref>