„Forradalmi törvényszékek (1919)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
A vádlott bárkit választhatott védőnek, és ha ezzel a jogával nem élt, vagy nem volt lehetőség védő meghívására, akkor a törvényszék jelölhetett ki számára egyet.
 
A 94. számú rendelet alapján a törvényszékek tagjait a helyi munkástanács választotta meg. A munkástanácsokban való választást, illetve a forradalmi törvényszék tagjává való kinevezést nem kötötték cenzushoz, bárki szavazhatott, és bárkit megválaszthattak. Az új állomány megkezdte a régi ügyek felülvizsgálatát. Először a régi rendszer alatt indított bűnügyeket ellenőrizték. A 62. számú rendelet szerint minden megyében a helyi törvényszéken belül 3 tagú külön tanácsot, úgynevezett likvidációs tanácsot kell szervezni, melyek a korábbi (akár befejezett) bűnügyek felülvizsgálatával foglalkoztak. 1919 májusában változtattak a forradalmi törvényszékek rendszerén: elrendelték, hogy törvényszékeket csak megyei székhelyeken kell létrehozni, a három tagot pedig a megyei szintű tanácsok választják. Az ügyészi teendőket a vádbiztos látta el, az igazságügyi népbiztos megbízásából. A vádbiztos készítette elő a tárgyalásokat, vizsgálta meg a bűncselekmények körülményeit. Hatáskörébe tartozott továbbá az ügy előterjesztése a bíróságnak, a vádlott személyi viszonyainak megvizsgálása, a bizonyíték(ok) beszerzése, a sértett(ek) előteremtése. A vádbiztos feladata volt még a szakértő(k), tanú(k) megidézése, ha szükséges, illetve azok elővezetésének ügyében intézkedni. Minden tárgyalás úgy kezdődött, hogy a vádbiztos előadta a vádakat. A bizonyító eljárás befejezésével a vádbiztos annak eredményét kifejtette és megtette indítványát. Erre a vádlott, illetve annak védője felelt, amelyre a vádbiztos válaszolhatott. Az utolsó felszólalás joga minden esetben a vádlottat, illetve a védőjét illette meg. A tárgyalás után zárt ülésre ült össze a törvényszék. Ezután a bűnösség kérdésében titkos szavazás alapján döntöttek. Halálos ítéletet csak egyhangú szavazással hozhattak. Az ítéletet rövid indokolással azonnal írásba foglalták, s a március 26-i IV. rendelet 10. § alapján azonnal végrehajtották. A döntés ellen fellebbezni nem lehetett, a kegyelmi kérelmeknek nem voltavolt zaz ítéletvégrehajtásra felfüggesztő ereje.
 
== Hatáskörük ==
47

szerkesztés